Főoldal > Főiskola > Minőségbiztosítás

A Főiskola minőségbiztosítási és minőségfejlesztési rendszerének központi stratégiai irányító szerve a 2019. áprilisban megújult, hét tagú Minőségirányítási Bizottság (MiB [SzMSz 2.2]), amelynek fő feladata a Főiskola Küldetésnyilatkozata és az ESG 2015 sztenderdjei mentén a kompetenciaalapú hitéleti oktatás minőségének biztosítása és a főiskolai minőségbiztosítási rendszer működtetésének koordinálása. A MiB tagjai a Főiskola belső érintettjeinek képviselői, azaz: a vezetők (a rektor, az oktatási rektorhelyettes), oktatók (a Szenátus által megválasztott kettő főiskolai alkalmazott oktató), a HÖK által delegált hallgatói képviselő és a nem oktató alkalmazottak képviselője (a Szenátus által megválasztott egy adminisztratív alkalmazott); valamint külső érintettként az Egyház által delegált egy képviselő. A MiB elnöke magasabb vezető – akit a MiB tagjai közül maga választ. A MiB a felsőoktatási jogszabályok, az ESG 2015 intézményi sztenderdjei, a főiskolai Szabályzatok részét képező minőségbiztosítási politika (MP]) és -szabályzat (MBSZ), valamint saját ügyrendje szerint működik. A MiB tevékenységének operatív támogatását a Rektori Hivatal nyújtja.

A MiB a mindenkor hatályos felsőoktatási jogszabályokkal összhangban a Főiskola szabályzatai által hatáskörébe utalt ügyekben feladatait az ügy tárgya szerint illetékes főiskolai szervezettel (az oktatási rektorhelyettes által vezetett A Tan Kapuja Oktatási Intézettel), illetve testületekkel (Oktatási Tanács, Képzési Bizottság, Főiskolai Tanács) egyeztetve látja el. A MiB az intézményi sztenderdek mentén az MBSZ-ben, és az SzMSz-ben meghatározott folyamatok (MBSZ 10.2, SzMSz 4.) keretében tekinti át a Főiskola felsőoktatási alaptevékenységét, valamint annak szabályozását, melyekkel kapcsolatos megállapításait és javaslatait tanévenként minőségbiztosítási jelentés [MBSZ 10.2.1] formájában a Szenátus elé terjeszti és nyilvánosságra hozza a Főiskola honlapján.

A Főiskolán a tudományos kutatás minőségbiztosításának kulcsszereplője a négytagú Tudományos Tanács (TT), amely egyrészt tudományossági kérdésekben részt vesz a főiskolai képzés minőségének biztosításában és fejlesztésében, másrészt a Kelet-Nyugat Kutatóintézet minőségbiztosító szerveként szolgál [MBSZ 10.2.10.1]. A TT – a tagjai sorából választott Kutatóintézet-vezető útján – közreműködik az éves minőségbiztosítási jelentésnek a főiskolai tudományos kutatással kapcsolatos fejezete elkészítésében. Ez a Főiskola tudománystatisztikai adatszolgáltatásának és az éves rektori jelentésnek az adatain alapuló elemzés, ami figyelembe veszi az oktatók, kutatók és tanárok közvetlen adatszolgáltatását, az MTMT-rögzítéseket, a könyvtári adatszolgáltatást és a tudományos diákköri tevékenység adatait is, melyeket a Főiskolai Tudományos Diákköri Tanács szolgáltat. A TT minőségbiztosítási észrevételeit és minőségjavítási javaslatait a MiB-bel előzetesen egyezteti. Véleményeltérés esetén a minőségbiztosítási jelentésben mind a TT, mind a MiB észrevételeit rögzíteni szükséges.

A minőségpolitikát meghatározó legfőbb dokumentum a Minőségbiztosítási és Minőségfejlesztési Program, amelyet a Szenátus a 2008. év január hó 28-án kelt 1/2008.1.28.  számú határozatával fogadott el. E dokumentum felülvizsgálatára 2017-ben került sor, akkor készült el a TKBF Minőségbiztosítási Politika c. dokumentum, akkor még tervezetként, amely már az ESG sztenderdeknek megfelelő szerkezetet és tartalmat követte. A stratégiaalkotó folyamat legutóbbi állomása a Minőségbiztosítási Politika (MP) és a Minőségbiztosítási és Minőségfejlesztési Szabályzat (MBSZ) elkészítése és elfogadása volt, utóbbira 2019. május 2-án került sor [20/2019. (05.02.) és 21/2019. (05.02.)].

A stratégiai dokumentumok közül A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Küldetésnyilatkozata 1996. február 1-je óta változatlan formában hatályban van.

A Minőségbiztosítási és Minőségfejlesztési Program, illetve Minőségbiztosítási Politika meghatározza az Alapértékeket (10.1), legáltalánosabb formában a Humanizmust (10.1.1.), utána közvetlenül magát a Minőséget (10.1.2.). Ez utóbbi a Küldetésnyilatkozatból hat olyan passzust jelent, amely a minőségbiztosítás alapjául szolgál. Ezen pontok meghatározzák a Főiskola tevékenységének pilléreit, elsősorban a tanulókat, akik érdekében az intézmény a tevékenységét folytatja, a tanárokat, akik legjobb tudásuk szerint közvetítik a Tanítást, és magát a Tanítást.

Az új Minőségbiztosítási és Minőségfejlesztési Szabályzat 2019. a korábbi szabályozást kiegészítette a 2011. évi CCIV. törvényben meghatározottakkal, ezen belül az Európai Felsőoktatási Térség Képesítési Keretrendszerében meghatározott négy céllal, illetve az ESG 2015 által meghatározott tíz intézményi sztenderddel. Eme sztenderdek meghatározzák azokat a folyamatokat, amelyeken keresztül maga a minőségbiztosítás megvalósul. Ily módon célok és alapértékek, valamint a megvalósításuk tekintetében a Küldetésnyilatkozat és a minőségbiztosítási alapdokumentum összhangba került.

Ezeken kívül a Küldetésnyilatkozat olyan konkrét követelményekre és folyamatokra is utal, amelyekben megtestesülnek az alapértékek és célok:

„A Főiskola tantervében, tanítási módszereiben és számonkérési rendszerében a fenti szempontokat juttatja érvényre.” (ESG 1.2, ESG 1.3, ESG 1.7, ESG 1.9)

„A tanórákon túl egyénekre szabott, személyes mester-tanítványi viszonyt feltételező képzést is lehetővé tesz, amely az alaposabb megismerést szolgálja.” (ESG 1.3, ESG 1.2, ESG 1.6)

„A Főiskola képzési rendszerében ötvöződik a tárgyi ismeretek átadása, és a Tanítás belső megvalósítását szolgáló gyakorlati képességek kifejlesztése, hangsúlyt fektetve az önálló gondolkodásra.” (ESG 1.2, ESG 1.4)

A Küldetésnyilatkozatban meghatározott elvek, normák, elvárások összhangba hozhatóak a minőségbiztosítás elveivel, mert a két elvárásrendszer szelleme a történeti és tartalmi különbségek ellenére a lényegi pontokban megfeleltethető egymásnak. A Küldetésnyilatkozat zárógondolata („mindent megteszünk azért, hogy munkánk az emberek összességének és az egyes embereknek egyaránt épülésére váljék”) ugyanis csak egy olyan nyílt, emberközpontú, jelesül a tanulók, hallgatók aktuális és jövőbeli érdekeit szolgáló, strukturált és demokratikus alapon működő oktatási rendszerben valósulhat meg, amelynek egyfelől megvan a megfelelő társadalmi támogatottsága, másfelől elfogadja a társadalom felől érkező, a minőségre vonatkozó követelmények betartására irányuló elvárást.

A minőségpolitikával foglalkozó dokumentumok (Politika, Szabályzat, Jelentések), illetve az azokból következő minőségbiztosítási tevékenységek, majd az azok alapján hozott döntések és változtatások mind a Küldetésnyilatkozatban megfogalmazott célt követik. E folyamat fókuszpontja a folyamatosan megújuló tantervek. Mivel a Főiskola egy meglehetősen kicsi intézmény, és a hagyományai is demokratikusak, minőségbiztosításának alapja (a Fenntartó felügyelete alatt) a Szenátus mint legfőbb döntéshozó szerv. Ennek minden oktató a tagja, valamint jól reprezentálja a hallgatók és alkalmazottak körét, illetve folyamatos és hatékony ellenőrzést és visszacsatolást végez a Főiskola minden tevékenységével kapcsolatban, de ehhez a minőségbiztosítás dokumentumai alapján működő szervezeti egységeket is működtet (MiB, TT).

2014-2018. évi átfogó minőségbiztosítási jelentés – közzétéve a Szenátus 19/2019. (05.02.) számú határozata alapján.

2018-2019. évi minőségbiztosítási jelentés – közzétéve a Szenátus 50/2019. (12.05.) számú határozata alapján.

2019-2020. évi minőségbiztosítási jelentés – elfogadva a Szenátus 37/2020. (12.03.)  számú határozatával.

A MiB  a 2014-2018. tanévek minőségbiztosítási jelentéseiben azt állapította meg, hogy a Minőségbiztosítási Program által meghatározott fejlesztési szakaszok közül lényegében az első szakasz (10.2.1.) valósult meg majdnem teljes mértékben, illetve a második és harmadik szakasznál megfogalmazott kritériumok egyelőre csak részben. A szakaszokban meghatározott minőségcélok megvalósulása a következően alakul:

Első szakasz (10.2.1.)

  • résztvevői igényeinek rendszeres gyűjtése (IGEN, pl. OMHV)
  • elégedettségük folyamatos mérése és elemzése (IGEN, pl. OMHV és éves Jelentések; egy DPR-vizsgálat, egy munkatársi elégedettségi vizsgálat)
  • kapott adatokat és az elemzések eredményét a Főiskola beépíti döntés-előkészítő folyamataiba, fejlesztési programjaiba (IGEN, folyamatos tantervfejlesztés demokratikus folyamatban)
  • kialakítja a minőségirányítás szervezeti és szabályozási kereteit (IGEN, minőségbiztosítási alapdokumentumok, MiB létrehozása)
  • biztosítja a minőségmenedzsment személyi és tárgyi feltételeit (IGEN, bizottsági munka finanszírozása, együttműködés a tanulmányi adminisztrációval)
  • mérésértékelési, fejlesztési és minőségbiztosítási eljárásokat vezet be az oktatási és az oktatásszervezési tevékenységek területén. (RÉSZBEN, OMHV zajlik, viszont nincs formalizált oktatói értéklési rendszer)
  • elkészül a Főiskola minőségbiztosítási rendszerének koncepciója, a Minőségbiztosítási és Minőségfejlesztési Szabályzat (IGEN)
  • az oktatás és az oktatásszervezés területén mérésértékelési, mérésfejlesztési kimutatások készülnek, meghonosodik, terjed a minőségügy kultúrája (IGEN)

Második szakasz (10.2.2)

  • vezetői eszköztárát minőségközpontú szemléletben fejleszti (RÉSZBEN, internetes munkafolyamat irányító szoftver /redmine/ használatának bevezetése 2015. őszén)
  • hatékony menedzsmentet alakít ki (RÉSZBEN, a Főiskola az erőforrásainak megfelelően mindig minimális menedzsmenttel működött, az oktatói kar egy része ezért a normálisnál nagyobb szerepet kénytelen vállalni a kis intézmény irányításának feladataiból. A 2019-ben megválasztott rektor nemzetközi szinten is jelentős menedzsmenttapasztalatokkal rendelkezik.)
  • vezetésének személyi és tárgyi feltételeit a minőségbiztosítási rendszer visszajelzéseinek megfelelően folyamatosan korrigálja (RÉSZBEN, a vezető személyek megválasztásáról szóló döntéseit a Fenntartóval együttműködésben a Szenátus hozza meg teljesen nyílt és átlátható folyamatokban, pályázatok útján, ebben a folyamatban nincs szükség a minőségirányítás közreműködésére.)
  • kiterjeszti a minőségvédelmi és minőségfejlesztési eljárásokat a vezetésre. Újfajta vezetői szemlélet alakul ki: a Főiskola vezetése képessé válik arra, hogy olyan módon irányítsa a folyamatokat és az erőforrásokat – különös tekintettel a humán erőforrásokra – hogy az oktatás minősége feleljen meg a korszerű európai felsőoktatás igényeinek illetve folyamatosan fejlődjön és haladja meg ezeket az igényeket is. (RÉSZBEN, a 2019-es rektorváltás során a Fenntartó határozott igénye volt, hogy az előző ciklus nemzetközi téren tett erőfeszítései és eredményei az új vezetés alatt is folytatódjanak, valamint a Főiskola tegyen lépéseket a korszerű felsőoktatás felé a saját hagyományainak megőrzése mellett.)

Harmadik szakasz (10.2.3)

  • az intézményi működés minden területére kiterjeszti a folyamatszabályozást (NEM teljesült még)
  • a Főiskola működését tudatosan és folyamatosan fejleszti (RÉSZBEN)
  • kiterjeszti a minőségbiztosítási és minőségfejlesztési eljárásokat valamennyi szervezeti egységére és működésének valamennyi folyamatára (NEM teljesült, a minőségbiztosítás inkább szakaszosan, részlegesen zajlott, komplex folyamatok beindítása az új Minőségbiztosítási Politika megvalósulásától várható)

A Főiskola teljes működése átláthatóvá, a résztvevők számára érthetővé, kiszámíthatóvá, észszerűvé és elfogadhatóvá válik (RÉSZBEN, pl. szabályzatok naprakész közzététele, hallgatói tájékoztatás javulása, a hallgató-oktatói viszonyok kitágulása a mentor-tutor rendszer működése következményeképpen stb.).