Vallások az átokról

Szerző: 
tkbsz

Ezúttal egy család - ahol kétszáz évig nem született fiú utód – története kapcsán, az átokról kérdezte a Hir24 a világvallások képviselőit. A konkrét kérdés így hangzott: "Létezik-e átok, és ha igen mi az?"

A buddhista szemléletet ezúttal Farkas Pál ismertette.

Azok az emberek, akik még azt sem látják át, hogy cselekedeteiknek következményei vannak, mindazt, ami történik velük, úgy élik meg, mint a végzet sújtását. Akik már észreveszik, hogy a kettő között van összefüggés, de nem tudják, hogyan is befolyásolják azt, úgy érzik, a sors kezében vannak. A Buddha követőinek egyik legelső feladata, hogy felismerjék az összefüggést az okok és feltételek, valamint azok következményei között. A Buddha a szándékos tettet nevezi karmának, aminek óhatatlanul előbb-utóbb lesznek következményei, és bensőséges összefüggés van a tett és az eredmény minősége között.

Az átok pedig nem más, mint rosszindulatú beszéd. Átkot az mond, aki nem érti a karmát. Azaz aki az átkot mondja, tehát rosszat kíván másnak, a helytelen gondolkodás és beszéd vétkébe esik, ami visszaháramlik rá. Aki az átkot hallja, és ettől megrémül, pánikba esik, fantáziál és esztelen cselekedetekre ragadtatja magát, szintén nem érti a karmát, előbb-utóbb vagy magának árt, vagy másoknak.

Aki viszont érti a tanítást, nyugodtan végighallgatja az átkozódó szavakat, higgadtan visszautasíthatja azokat, és hogy enyhítse az átkot szóró szenvedéseit, azt kívánhatja neki, mielőbb jöjjön rá, hogy cselekedete helytelen, és szabaduljon meg ettől a gonosz szokástól. De recitálhatja, szerető szívét határtalanul kiterjesztve minden világra, a szeretetről szóló védelmező szútrák valamelyikét is, kívánva, hogy az átkozódó legyen boldog, távol ellenségeskedéstől, rosszindulattól és szorongástól, és szabaduljon meg minden szenvedéstől. A legenda szerint a Buddha megjelenése egyre szebb lett, amikor szidalmazták, hiszen minden körülmények között megőrizve szelídségét, még gondolatban sem kívánt az őt becsmérlőnek rosszat.