Mi az Isten?

Szerző: 
tkbsz

Ezen a héten a teremtőről, Istenről kérdezte a Hir24 a világvallások képviselőit. A konkrét kérdés így hangzott: "Mi a szerepe az Istennek az Ön vallásában?"

A buddhista szemléletet ezúttal Végh József ismertette.

Buddha hagyományában, amelyet élünk, (és amit megkülönböztetünk a buddhizmustól, amelyben inkább tanulmányozzuk a Dharmát), egy olyan belső utat járunk, amelyben nem foglalkozunk Isten kérdésével. Ilyen értelemben a Buddha-Dharma nem teista vallás. Buddha nem tagadta, egyszerűen nem foglalkozott ezzel a kérdéssel. Amikor tanítványai a Teremtőről kérdezték, kitérő válaszként nem mondta sem azt, hogy van, sem azt, hogy nincs, sem azt, hogy van is meg nincs is, vagy hogy sem igen sem nem - létezik.

Buddha nyomán mindenki a saját belső útját járja, amelyet összehangol a Megvilágosodott példáját követők közösségével, a környezetével, mind anyagi, mind emberi összefüggésben. Az lehet a félreérthető, hogy az eltérő nyelvi- és kulturális kifejezőeszközökhöz szokott emberek teista értelemben gondolkodnak olyan szimbolikus formákról, amelyekről mindenütt el kell, hogy mondjuk: csak a saját tudatunk megfelelő energiáit személyesítik meg. Ebből a szempontból a régi mitikus világkép elemeit őrizzük.

Minden ilyen ábrázolás, szobor, képmás csak emlékeztető arra, amit magunkban, és nem egy külső tárgyban, vagy egy másik emberben találhatunk meg. Ezeket gyakran istenségnek fordítják, mert a meditációkban, mivel magunkban még nem teljesen ismertük fel a jelenlétüket, figyelmünkkel a legnagyobb tisztelet illeti őket. De amint felismerjük, például Avalókitésvara ábrázolásának segítségével az együttérzést, már nem lesz szükségünk külső emlékeztetőre, magunkban és másokban egyformán látjuk.

Buddha arra emlékeztet, hogy mindenki képes elérni a szenvedéstől való megszabadulást, félelem és szorongás mentesen élni. Emberként követjük a példáját, még ha, sok kezdő Dharma-gyakorló túlságosan nagy szerepet is tulajdonít a szimbolikus formáknak, ez az ember-ség tölti ki az életünket.