Az állatokra is vonatkozik a nem ártás elve?

Szerző: 
Rába Géza

Elindult a Hir24.hu internetes portál különleges cikksorozata az Élet-Stílus rovatban, amely fontos, nehéz, olykor kényes vagy éppen fogós társadalmi és etikai kérdésekben a különféle világvallások képviselőit szólaltatja meg. 

Kérdés: Egy zsiráfnak tényleg meg kell halnia azért, mert egy jogszabály tiltja a létezését? Különböző országok, népek, kultúrák, különféleképpen közelítenek az állatokkal kapcsolatos kérdésekhez, de mit mondanak a vallások az állatokkal kapcsolatban? Vajon az állatok ugyanolyan értékű élőlénynek számítanak, mint mi, emberek?

A zen buddhizmus nem dogmatikán alapul, a gyakorlás és a közvetlen tapasztalás által törekszik a tudat igazi természetének megismerésére. A legfontosabb gyakorlata a meditáció, az elmélyedés. Ez belső út. A zen meditációnak nem célja a boldogság vagy a harmónia elérése, hanem csakis a megismerés. Ha igazi természetünket átlátjuk, abból természetesen következhet a harmónia és a boldogság, de nem ezek eléréséért gyakorol a zen úton járó.

Bármi is történik a világban az lehetőség arra, hogy ezt a belső megismerést gyakoroljuk, és különösen akkor, ha érint minket. Az élet néha nagyon nehéz helyzeteket teremt és nehéz döntések elé állít, melyek feldolgozása a szellemi út igazi megpróbáltatásai. Ezek a paradox és nehezen megoldható helyzetek a zen gyakorlatában a tanulás részei. Számtalan példát találunk erre a zen szentiratainak számító kóan gyűjteményekben is. A kóanok által felmutatott helyzetek a tudat megismerésének eszközei, melyeket a mesterek a tanítás folyamán is gyakran alkalmaznak.

De nem szokatlan az sem, hogy egy az életünkben előforduló eseményt kóanként, tanító történetként kezelünk. Azaz megpróbáljuk a segítségével megérteni és átlátni a világhoz való viszonyunkat, gondolkodásunk érzelmi és érvelési hátterét, világszemléletünk és értékrendünk érvényességét az adott helyzetre vonatkozólag. De késztetéseink és cselekvéseink tudati hátterét is meg akarjuk érteni.

A „Nincs kapu” kóangyűjteményben található a következő történet: „Nanszen zen mester látta, hogy a kolostor keleti és a nyugati szárnyában lakó szerzetesek egy macskán veszekednek. Felkapta a macskát, és így szólt: – Ha tudtok egy igaz választ adni, megmentitek a macskát. Ha nem, megölöm. Mivel senki sem tudott válaszolni, Nanszen kettévágta a macskát.”

Dobosy Antal
zen buddhista tanító

Ha érdekel, hogy mit válaszolt erre a kérdésre a többi felekezet képviselője (pl. a krisna tudatú hívők, a kereszténység vagy az iszlám képviselői) KATTINTS! >>