Összehasonlító filozófia 2. (Buddhizmus és vallás)

Alapadatok
Tárgy neve: 
Összehasonlító filozófia 2. (Buddhizmus és vallás)
Tárgykód: 
M2-B602
Óraszám: 
15 x 90 perc
Meghirdetés féléve: 
őszi
Tárgy típusa: 
Buddhista törzsanyag
Kreditérték: 
2
Az oktatás nyelve: 
magyar
Tantárgyért felelős oktató: 
Érvényes: 
2015 után
A tantárgy részletes leírása
A tantárgy képzésben betöltött szerepe, szakmai tartalma, elsajátításának célja: 

A buddhizmus vizsgálata a vallástudomány módszerein keresztül.

Pedagógiai cél, elsajátítandó készségek, fejlesztett kompetenciaterület(ek): 

A helyes törekvés jegyében az előadásokon való részvétel, aktív közreműködés a feladatok végrehajtásában, órai aktivitás.
A helyes beszéd, helyes cselekedet helyes életvitel jegyében a kurzus során az erre vonatkozó előírások betartása. A kurzus során említésre kerülő elméletek ide vonatkozó gondolatainak megismerése, mérlegelése.

A tantárgy teljesítése alapján elvárt tudásszint: 

A helyes szemlélet, helyes szándék jegyében a kurzus során említésre kerülő elméletekre vonatkozó ismeretek átfogó elsajátítása, összefüggések felismerése.
A feladatok teljesítése során releváns, megfelelő színvonalú kutatási módszerek alkalmazása.

A tantárgy teljesítése alapján elvárt képességek: 

A helyes éberség, helyes elmélyedés jegyében a buddhizmus és filozófia ismeretanyagának belsővé tétele, saját reflexió kialakítása.

Tartalom: 

A kurzuson a vallástudomány fontosabb klasszikus irányzatai főbb módszertani szempontjai alapján közelítjük meg a buddhizmust, mint szociokulturális jelenséget, kimutatva ezzel ezen irányzatok jobbára etnocentrikus és ennélfogva csupán részlegesen használható voltát.

Az órák tartalmának meghatározása 14 alkalomra lebontva: 

1. Mi a vallástudomány? Irányzatai. A vallás fogalma, megközelítési módjai. A szubsztanciális és funkcionális vallásértelmezés.
2. A vallási funkció (Malinowski) társadalmi szempontból, a kultúra struktúrájában elfoglalt helye (Radcliff-Brown), ennek mai alkalmazása: miféle funkciót tölt(het) be a buddhizmus a mi
kultúránkban?
3. A vallási funkció az egyén szempontjából. A (félreértelmezett) buddhizmus mint „pszichológia”, a buddhizmus mint a hit, értékrend, lelki kielégülés, stb. biztosítója. Kikből lesznek buddhisták és miért? Hippik és poszthippik, a buddhizmus mint divatvallás, mint menedzservallás, stb. Buddhista lényeg kontra létező buddhizmus: a funkcionalista és strukturalista-funkcionalista vallásértelmezés határai.
4. A vallások végcéljai közti alapvető különbségek. (Individuális halhatatlanság vs. felolvadás, stb.) Az összehasonlító vallástudomány korlátjai.
5. A vallási szubsztancia: vallás-e a buddhizmus szubsztanciális értelemben? A vallási lét főbb formái (Eliade), szent vs. profán, ezoterikus vs. exoterikus a buddhizmusban.
6. A numinózus fogalma (Otto) és a buddhizmus. A vallásfenomenológia (van der Loew) és hasonlók felszínessége és csupán relatív, ill. részleges alkalmazhatósága.
7. Vallási ősképek (Jung): antropológiai, kozmológiai, stb. szimbólumok, mint archetípusok a buddhizmusban. A jungi megközelítés avítt volta és bírálata.
8. A föntiek visszájára fordítása: Jung, Eliade, Otto, a femonenológia, stb. bírálata buddhista szemszögből.
9. Valláspszichológia (Freud, Piaget, klinikai esettanulmányok, stb.) és buddhizmus. A buddhizmus mint gerjesztett skizofrénia?
10. Mi számít betegségnek és mi a normális? A valláspszichológia egy lehetséges buddhista bírálata.
11. Antropomorfizmus, mágikus és mitikus gondolkodás a buddhizmusban, avagy meghaladható-e az archaikus-primitív gondolkodás? Az eredeti buddhizmus vallásellenessége.
12. Vallás, társadalom és osztályozás (Mauss), nyelv és kultúra (Sapir-Whorf hipotézis). Mennyire kultúrspecifikusak a buddhista írásos emlékek? Buddhista terminusok és kategóriák lefordíthatósága. Hogyan kezelték ezt a problémát maguk a régi buddhista irányzatok?
13. Strukturalizmus (Lévi-Strauss), az elme mintázatai és a kultúra szimbólumai (kognitív antropológia). A buddhizmus kognitív megközelítése és ennek visszája: a buddhista bölcselet, mint a vallás és kultúra egy valamikori kognitív megközelítése.
14. Van-e értelme a vallástudománynak, különösképp a buddhizmust illetőleg? A hagyományos bölcsészet fiaskói.

A részidős képzés azonos tantárgystruktúrában és tartalommal, de alacsonyabb – szemeszterenként 7-8 – óraszámmal, több hallgatói egyéni munkával zajlik.

Feldolgozandó fogalmak, szakkifejezések: 

Szociokulturális, etnocentrikus, vallástudomány, vallás, szubsztanciális vallásértelmezés, funkcionális vallásértelmezés, strukturális-funkcionalista vallásértelmezés, vallási funkció, buddhizmus, buddhista, a vallás végcélja, összehasonlító vallástudomány, vallási szubsztancia, szent, profán, ezoterikus, exoterikus, numinózus, vallásfenomenológia, vallási ősképek, archetípusok, valláspszichológia, antropomorfizmus, mágikus gondolkodás, mitikus gondolkodás, társadalom és osztályozás, nyelv és kultúra, strukturalizmus, kognitív antropológia

Forrás: 

-

Követelmények
Zárási forma: 
Kollokvium
Követelmények: 
A kurzuson elhangzottak speciális szemléletmódja miatt a vizsga sikeressége érdekében kötelező az előadásokon való részvétel. Hiányzások száma: max. 3 Szóbeli vizsga az előadások anyaga és a megadott irodalom alapján.
Olvasmányok
Kötelező irodalom: 

1. Bohannan, Paul – Glazer, Mark szerk. (1997): Mérföldkövek a kulturális antropológiában. Budapest, Panem kft. (220-249, 325-438, 577-672 oldalak)
2. Hamilton, Malcolm B. (1998): Vallás, ember, társadalom. Elméleti és összehasonlító vallásszociológia. (ford: Lázár A. Péter) Budapest, Adu Print, 1998.
3. Otto, Rudolf (1997): A szent. (ford: Bendl Judit) Budapest, Osiris.

Ajánlott irodalom: 

1. Eliade, Mircea (1987): A szent és a profán. (ford: Berényi Gábor), Budapest, Európa Kiadó.
2. Jung, Carl Gustav (1993): Az ember és szimbólumai, Budapest, Göncöl Kiadó
3. Loew, van der G. (2001): A vallás fenomenológiája. (ford: Bendl Júlia, Dani Tivadar és Takács László) Budapest, Osiris.