Angol nyelvű buddhista szakszövegolvasás 2.

Alapadatok
Tárgy neve: 
Angol nyelvű buddhista szakszövegolvasás 2.
Tárgykód: 
M2-B402
Óraszám: 
15 x 90 perc
Meghirdetés féléve: 
tavaszi
Tárgy típusa: 
Buddhista törzsanyag
Kreditérték: 
2
Az oktatás nyelve: 
angol
Tantárgykapcsolat, előfeltétel: 
Tantárgyért felelős oktató: 
Érvényes: 
2015 után
A tantárgy részletes leírása
A tantárgy képzésben betöltött szerepe, szakmai tartalma, elsajátításának célja: 

Az idegen nyelvű szakirodalom ismeretének elmélyítése, tapasztalatszerzés a szentiratok magyar nyelvre való fordításában.

Pedagógiai cél, elsajátítandó készségek, fejlesztett kompetenciaterület(ek): 

Az idegen nyelven való olvasás készségszintre emelése, fordítói kompetenciák fejlődése.

A tantárgy teljesítése alapján elvárt tudásszint: 

A kurzus során fordított páli és angol nyelvű szentiratokban megjelenő kifejezések, a terminológia ismerete.

A tantárgy teljesítése alapján elvárt képességek: 

A hallgatók a kurzus során megtanulják a fordítási változatok közül a szuttában rejlő tanítást leginkább közvetítő megfogalmazást kialakítani.

Tartalom: 

Bodhi, Bhikkhu: The Connected Discourses of the Buddha, 1133-1259. oldal – a Saṁyutta Nikāya IV. Vagga, Saḷāyatana saṁyutta – szuttáiból választott részek feldolgozása, fordítása.

Az órák tartalmának meghatározása 14 alkalomra lebontva: 

1. A hat érzéki képesség (indriya), a tizenkét érzéki alap (āyatana) és az érzékelés tizennyolc elemének (dhātu) viszonya. A belső és külső (ajjhattika, bāhira) érzéki alapok. Az érzékek túláradó használata: a jel (nimitta) és a jellegzetesség (anubyañjana) megragadása. Az érzékek kordában tartása (indriyasaṁvara) az ettől való tartózkodás.

2. A keletkezés, megszűnés, vonzerő, veszély és menekvés (samudaya, atthaṅgama, assāda, ādīnava,nissaraṇa). A minden (sabba) az érzékszerv, érzéktárgy, érzéki tudatosság (viññāṇa), találkozásuk, az érzékelés (phassa) és az így létrejövő háromféle érzés (vedanā). A minden (sabba) közvetlen tudása és tökéletes megértése (abhijānāti, parijānāti). A minden a három gyökérszenvedély (lobha, dosa, moha) tüzében ég.

3. Az elfordulás, lecsillapodás, megszabadulás és a megszabadulás tudása (nibbidā, virāga, vimutti, vimutti-ñāṇa). Az elképzelések (maññanā) az önazonosság nézetének (sakkāya diṭṭhi) alapjai. Az elképzelések (maññanā) eltávolítása: ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én énem (taṇhā, māna, diṭṭhi).

4. A létezés három alapvető jellegzetességének (tilakkhaṇa) belátása. A három alapvető jellegzetesség belátása elmetszi az érzékszervet és érzéktárgyat összekötő béklyókat (saṁyojana), a befolyásokat (āsava) és hajlamokat (anusaya). A három alapvető jellegzetesség belátása megszűntet minden ragaszkodást (upādāna). A kedves és kellemes érzéktárgyak élvezete kötöttségeket, és így szenvedést hoz létre. Az érzékek és tárgyaik a világ, a lények, a szenvedés, Māra (loka, sattā, dukkha, Māra). A világ üres (suñña), mentes az éntől.

5. Aki nem ingatag (ānejja), nem képzelődik, a kialvást (nibbāna) eléri. A kordában nem tartott hat érzéki alap a gondolatburjánzások (papañca) alapja. A látottban, hallottban, érzettben, tudottban (diṭṭha, suta, muta, viññāta) csak az legyen, amit láttak, hallottak, éreztek, tudtak. A világ vége a tudatlanságban gyökerező érzéki alapok megszűnésével elérhető, ez a nibbāna.

6. A kötöttségektől való biztonság (yogakkhema) alapja a hat érzéktárgy élvezetének mellőzése. Az önhittség (māna) a hat alaphoz ragaszkodásból kél. A szent élet három alapja: az érzékek őrzése (indriyasaṁvara), mértékletesség az evésben (bojjhane mataññutā) ésaz éberség fenntartása (jāgariyānuyoga)

7. Az érzéki örömök fékezése: a másneműeket tekintsük családtagunknak, a test 32 része fölött szemlélődjünk (asubha), őrizzük az érzékeket (indriyasaṁvara). Ellenőrzött érzékkapukkal (guttadvāra) az ember a kellemeshez nem vonzódik, a kellemetlentől nem taszítódik.

8. A tanítványnak (sekha) van még tennivalója, az arahantnak már nincs.

9. Az érzékek nem a tiétek, hagyjatok föl vele, javatokra válik! Az érzékek (használatának eredménye) régi kamma, amit az akarat formált és érezni lehet.

10. A személyes tudás alapján válnak elfogadhatóvá a dolgok, nem a hit, tetszés, stb. által.

11. A tanhirdető a Tant a megszabadulásért (vimutti) tanítja. A három jellegzetesség mindhárom időben érvényes.

12. Aki az érzékek óceánjába merül, nem lábal ki a szenvedésből, aki nem, megzavarja Mārát.

13. Az érzéktárgyak mint horgok, melyeket Māra vetett ki.

14. Nem az érzékszerv vagy érzéktárgy béklyóz meg, hanem a rájuk irányuló vágy (taṇhā).

Feldolgozandó fogalmak, szakkifejezések: 

A Saṁyutta nikāya 35. Saḷāyatanasaṁyutta szövegei és a hozzájuk tartozó jegyzetanyag fordítása, majd közös megbeszélés utáni javítása. A szuttákban megjelenő tanítások felismerése és azonosítása, a szutták kritikai elemzése, egységes terminológiai szótár megalkotása a szöveg páli nyelvű kulcsszavaira. A visszatérő szövegrészek lehetőség szerinti egységesítése, következetes fordítása (azonban nem cél az egyéni különbségek kiküszöbölése). A szöveg egyes szuttáinak a Páli kánonban fellelhető részleges vagy teljes megfelelései (konkordancia), az eltérések vizsgálata. Konkordanciák a tibeti, kínai és töredékes szanszkrit nyelvű kánonokban, mahájána szútrákba átvett szövegrészek fellelése.

Forrás: 

Saṁyutta Nikāya; M.18. Madhupiṇḍika sutta, M.64. Mahāmālunkya sutta, M.114. Sevitabbāsevitabba sutta, M.115. Bahudhātuka sutta, M.140. Dhātuvibhaṅga sutta, M.148. Chachakka sutta, M.149. Mahāsaḷāyatanika sutta, M.152. Indriyabhāvanā sutta, A.4.24. Kāḷakārāma sutta, A.5.144. Paṭikkūlappaṭikkūla sutta, Ud.1.9. Bāhiya sutta.

Követelmények
Zárási forma: 
Gyakorlati jegy
Követelmények: 
Az óra tárgya a Saṁyutta Nikāya 35. Saḷāyatanasaṁyutta szövege. A szemináriumon a részvétel ajánlatos, hiszen „szellemi paradigmaváltást” követel, és erősen számítunk a diákok aktív és alkotó közreműködésére. A kurzus során folyamatosan szóbeli és írásbeli beszámolókra kerül sor. Az órák legalább kétharmadán kötelező részt venni.
Olvasmányok
Kötelező irodalom: 

1. Bodhi, Bhikkhu (ford.) 2000. The Connected Discourses of the Buddha. Boston (USA): Wisdom Publications.

2. John D. Ireland 2008. Saṁyutta Nikāya, An Anthology, Part I. Kandy (Sri Lanka): BPS Online Edition. The Wheel Publication No. 107. http://www.bps.lk/olib/wh/wh107-p.html

3. Ñānananda, Bhikkhu 2008. Saṁyutta Nikāya, An Anthology, Part II. Kandy (Sri Lanka): BPS Online Edition. The Wheel Publication No. 183-185. http://www.bps.lk/olib/wh/wh183-u.html

4. Walshe, Maurice O’C. 2010. Saṁyutta Nikāya, An Anthology, Part III. Kandy (Sri Lanka): BPS Online Edition. The Wheel Publication No. 318-321. http://www.bps.lk/olib/wh/wh318-u.html

5. Nyanaponika Thera, Thanissaro Bhikkhu, Ñānamoli Bhikkhu, Piyadassi Thera, Andrew Olendzki és Maurice Walshe fordításai: www.accesstoinsight.org

6. Gregory Kramer 2011. Dharma Contemplation, Meditating Together with Wisdom Texts. Orcas (USA): The Metta Foundation.

7. Ñānamoli, Bhikkhu – Bodhi, Bhikkhu (ford.) 2001. The Middle Length Discourses of the Buddha. Boston (USA): Wisdom Publications.

8. Bodhi, Bhikkhu (ford.) 2000. The Connected Discourses of the Buddha. Boston (USA): Wisdom Publications.

9. Bodhi, Bhikkhu (ford.) 2012. The Numerical Discourses of the Buddha. Boston (USA): Wisdom Publications.

Ajánlott irodalom: 

1. Análajó 2007. Szatipatthána – A megvalósítás egyenes útja, 214-230. oldal. (ford. Tóth Zsuzsanna) Budapest: A Tan Kapuja Buddhista Főiskola.

2. Anālayo 2007. Perspectives on Satipaṭṭhāna, 164-176. oldal. Cambridge (GB): Windhorse Publications.

3. Nyanaponika Thera 1994. A buddhista meditáció szíve. A Satipaṭṭhāna Sutta szövege és kommentárjai, 72-76. oldal. (ford. Pressing Lajos) Budapest: Orientpress.

4. Bodhi, Bhikkhu 1996. A létesülés gyökere, 104-105. oldal. (ford. Pressing Lajos) Budapest: Orient Press.

5. Duff, Tony 2015. A teljes meditációs ülés, 65-82. oldal. Kathmandu (Nepal): Padma Karpo Translation Comittee.

6. Gorkom, Nina van é.n. Abhidhamma in Daily Life, 18. Chapter. Ausztrália: BuddhaSasana. http://www.budsas.org/ebud/nina-abhidhamma/nina-abhi-18.htm