Főoldal > Hallgatóknak > Pénzügyek > Szociális támogatások > Rendszeres szociális ösztöndíj

Szociális alapú főiskolai juttatásokat a hallgatók szociális helyzetük alapján, pályázat útján és a pályázati feltételekben megjelölt adatok igazolásával igényelhetnek. A hallgatók szociális helyzetét a jogszabályban figyelembe venni rendelt szempontok alapján kell megítélni. A rendszeres szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete alapján – a jelen szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint – egy képzési időszakra (szemeszterre) biztosított, havonta folyósított juttatás.

Jogosult hallgatók

  • Állami ösztöndíjas, teljes idejű (nappali tagozatos) alapképzésben, mesterképzésben részt vevő hallgatók.

A rendszeres szociális támogatás igénylését a Neptunban lehet leadni a pályázati kiírásban szereplő határidők figyelembevételével.

A rendszeres szociális támogatási pályázatok elbírálása két fordulóban történik:

I. Bírálati forduló

A hallgató szociális helyzete megállapítása (51/2007. Korm. rendelet 21.§.)

A hallgató szociális helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni

  • a hallgató lakcíme szerinti ingatlanban életvitelszerűen együtt lakó, ott bejelentett vagy tartózkodási hellyel rendelkezők számát és jövedelmi helyzetét;
  • a képzési hely és a lakóhely közötti távolságot, az utazás időtartamát és költségét;
  • amennyiben a hallgató tanulmányai során nem közös háztartásban él, ennek költségeit;
  • a fogyatékos hallgatónak mekkora összeget kell fordítania különleges eszközök beszerzésére és fenntartására, speciális utazási szükségleteire, valamint személyi segítő, illetve jelnyelvi tolmács igénybevételére;
  • a hallgató vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapota miatt rendszeresen felmerülő egészségügyi kiadásait;
  • a hallgatóval közös háztartásban élő eltartottak számát, különös tekintettel a vele együtt eltartott gyermekek számára;
  • az ápolásra szoruló hozzátartozó gondozásával járó költségeket

Minden pályázathoz csatolni kell 

  • Mindenkire nézve kötelező “lakcímkártya” másolatának csatolása (lakcímet igazoló hatósági igazolvány).
  • Külföldi lakcím esetén a Magyarországon ismert “lakcímkártya” helyett a polgárok lakcím adatait tartalmazó nyilvántartást vezető hatóság (szerv) által kiállított, az eltartó vagy az eltartott lakcímét egyértelműen megjelölő igazolás, és annak a TKBF Nemzetközi Iroda által elkészített vagy véleményezett magyar nyelvű fordítása szükséges.
  • Albérlet esetén: albérleti szerződés másolata
  • Rezsiszámlák másolatai, vagy főbérlőtől igazolás a rezsiszámlák befizetéséről
  • Helyi népesség-nyilvántartó iroda vagy a területileg illetékes önkormányzat jegyzője által kiállított és két évnél nem régebbi igazolása arról, hogy az állandó lakcímre kik vannak bejelentve.
  • Fontos! A pályázati kiírás szerinti első héten csatolni kell, hiánypótlásra nincs lehetőség, enélkül a pályázat érvénytelen!
  • Buszjegy, bkk bérlet
  • Vonatjegy, bérlet
  • Hivatalos igazolás
  • Egy főre jutó jövedelem (két hónapnál nem régebbi, az utolsó három vagy hat hónap átlagkeresetét kimutató kereseti igazolás).
  • Ezen felül 70.000 Ft alatti egy főre jutó jövedelem esetén környezettanulmányt/ megélhetési források feltüntetését is kérjük.


jövedelemszámításkor a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél az utolsó három hónap átlagát, egyéb jövedelmeknél pedig az utolsó egy év tizenkettedét kell figyelembe venni. A hallgató kérésére a bizonyított jövőbeni jövedelemváltozást is figyelembe kell venni. 

  • Munkavállaló: munkáltatói jövedelemigazolás;
  • Vállalkozó: NAV jövedelemigazolás;
  • Egyéni vállalkozó: NAV jövedelemigazolás és vállalkozói igazolvány másolat;
  • Őstermelő: NAV jövedelemigazolás
  • Nyugdíjas: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolás (összegének és pontos jogvímének igazolása);
  • Rokkantnyugdíjas: Nyugdíjfolyosító Igazgatóság igazolás (összegének igazolása);
  • Munkanélküli: Munkaügyi Központ igazolása a munkanélküliség tényétől és a munkaügyi központ vagy az önkormányzat igazolása az általuk folyósított támogatásról vagy annak hiányáról;
  • Háztartásbeli: önkormányzati igazolás;
  • Tartósan beteg: kórházi zárójelentés részleges másolata, kontroll papír;
  • Elvált szülők: bírósági végzés részleges másolata
  • Általános iskolás kornál fiatalabb eltartott: születési anyakönyvi kivonat rézsleges másolata;
  • Tanuló: iskolalátogatási igazolás;
  • Munkanélküli: Munkaügyi Központ igazolása;
  • Tartósan beteg: kórházi zárójelentés részleges másolata, kontroll papír.
  • Öneltartó: közjegyzői igazolás; jövedelemigazolás
  • Tartósan beteg: kórházi zárójelentés, kontroll papír;
  • A kérelmezőnek gyereke van: születési anyakönyvi kivonat részleges másolata
  • A kérelmező várandós: nőgyógyászati igazolás

 A hallgató szociális helyzetét – a rendkívüli szociális ösztöndíj igénylésének kivételével – tanulmányi félévente egyszer, intézményi szinten egységesen vizsgálja a Hallgatói Szociális és Ösztöndíj Bizottság, majd ennek eredményét használja fel a szociális alapú ösztöndíjak, valamint minden más rászorultsági alapú juttatás elbírálásához.

Azok, akik (szociális) pontjaikkal nem érik el a ponthatárt (30 pont), nem jutnak tovább a második bírálati fordulóba, egyúttal pályázatuk elutasításra kerül!

Megszerezhető pontok

Az alábbiak nem a kérelmezőre vonatkoznak, hanem a vele egy háztartásban élőkre:

  • munkanélküli, támogatásban nem részesül (20 pont)
  • munkanélküli, jövedelempótló támogatásban részesül (15 pont)
  • munkanélküli, segélyben részesül (10 pont)
  • özvegy, gyermekét egyedül neveli (10 pont)
  • elvált, gyermekét egyedül neveli (10 pont)
  • nyugdíjas, rokkant nyugdíjas (10 pont)
  • tartósan beteg (családtag) (10 pont)
  • tanuló és kiskorú gyermek vagy testvér (10 pont)
  • házastárs, ha a házastárs is hallgató (10 pont)
  • 35 000 forint alatt (25 pont)
  • 35 000 – 40 000 forint között van (21 pont)
  • 40 001 – 50 000 forint között van (17 pont)
  • 50 001 – 65 000 forint között van (13 pont)
  • 65 001 – 78 000 forint között van (10 pont)
  • 78 001 forint felett van (0 pont)
  • Egyéb, méltányosság alapján adható (igazolással) (1-8 pont)

Pl. BKK, MÁV bérlet

  • A kérelmező albérletben vagy kollégiumban lakik (10 pont)
  • A kérelmező önfenntartó (10 pont)
  • 201 km és fölötte (10 pont)
  • 126 és 200 km között (8 pont)
  • 50 és 125 km között (5 pont)
  • 0 és 49 km között (3 pont)
  • 2 óra és fölötte (4 pont)
  • 1,5 és 2 óra között (3 pont)
  • 1 és 1,5 óra között (2 pont)

II. Bírálati forduló

Az 51/2007. Korm. rendelet 16.§ (2) és (3) bekezdésében meghatározott, alább részletezett kategóriákat csak a második fordulóba jutott hallgatók esetén tudja figyelembe venni. A kategóriák alább olvasható leírása és igazolásának módja letölthető.

“A” kategória

A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 20%-a (2020-tól 33.320 Ft), amennyiben a hallgató szociális helyzete alapján rendszeres szociális ösztöndíjra jogosult:

A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III.26.) kormányrendelet 2.§ (1) d) pontja alapján:

d) fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult hallgató: az a hallgató, aki

da) fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, illetve aki fogyatékossága miatt rendszeresen személyi és/vagy technikai segítségnyújtásra és/vagy szolgáltatásra szorul, vagy

db) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette vagy legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart vagy előreláthatólag még legalább egy évig fennáll;

Szükséges igazolások:

  • A.) Amennyiben a kérelmező fogyatékossága már a közoktatási tanulmányai során is fennállt, és erre tekintettel tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, a megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálati intézmények és azok megyei vagy országos szakértői bizottságként eljáró tagintézményei által kibocsátott szakértői vélemény szükséges;
Amennyiben a kérelmező fogyatékossága, sajátos nevelési igénye a középfokú tanulmányok ideje alatt nem állt fenn, az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat által kibocsátott szakértői véleményt kell mellékletként benyújtani.
  • B.) Egészségügyi állapota miatt rászorult hallgató esetében szakorvos által kiállított olyan szakvélemény, amenyen szöveg- és szám szerinti megjelöléssel feltüntetésre került, hogy a tartós munkaképesség csökkenése legalább 67% mértékű.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108.§ 9. pontja alapján:

halmozottan hátrányos helyzetű:

  • az a beiratkozás (jelentkezés) során huszonötödik életévét be nem töltött személy, aki a  gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény VIII. fejezet 67/A. § (2) bekezdése értelmében halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül;”.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 67/A.§-ának (2) bekezdése szerint: “Halmozottan hátrányos helyzetű

  • a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll (lásd hátrányos helyzet leírása),
  • b) a nevelésbe vett gyermek
  • c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt.”

Szükséges igazolások:

Vizsgálandó, hogy kétséget kizáróan megállapítható-e, hogy a hallgató halmozottan hátrányos helyzetű. Nem vitatható a hátrányos helyzet fennállása az alábbi igazolások esetében:

  • Bármilyen olyan hivatalos dokumentum (pl. felsőoktatási felvételi határozat, stb.), amelyben hitelt érdemlő módon fel van tüntetve, hogy ezen körülményt elfogadták;
  • Jegyzői igazolás, amelyben kifejezetten szerepel, hogy a hallgató halmozottan hátrányos helyzetű;
  • Jegyzői igazolás a jegyzői védelembe vételről, vagy a rendszeres gyermekvédelmi támgoatás folyósításáról, vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságról, a hallgató középfokú tanlumányainak éveire nézve, annak elejétől végéig terjedő időszakára összesítve vagy évenként történő lebontásban részletezve és a gyűmügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes szülői nyilatkozatról szóló helyi önkormányzat vagy gyámhatóság (gyámhivatal) által kiállított, vagy (tartós nevelésbe vétel esetében) a helyi önkormányzat vagy gyámhatóság által kiállított igazolás.

A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III.26.) kormányrendelet 2.§ (1) e) pontja alapján:

“e) családfenntartó: az a hallgató

ea) akinek legalább egy gyermeke van,

eb) aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján ápolási díjra jogosult;”

Szükséges igazolások:

  • a hallgató saját gyermeke születési anyakönyvi kivonata másolata, vagy
  • helyi önkormányzati igazolás a gyermek meglétéről; vagy
  • helyi önkormányzati igazolás az ápolási díjról.

A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III.26.) kormányrendelet 2.§ (1) f) pontja alapján:

“f) nagycsaládos: az a hallgató, akinek

fa) legalább két eltartott testvére vagy három gyermeke van, vagy

fb) eltartóin (eltartóján) kívül legalább két vele egy háztartásban élő személyre igaz, hogy havi jövedelme nem éri el a minimálbér összegét, vagy

fc) legalább két kiskorú gyermeknek a gyámja;”

Szükséges igazolások

  • Családi pótlék összegéről igazolás
  • A.) Ha a hallgató családjában rajta kívül még legalább két eltartott testvér van:
    • Ha még nem jár iskolába (7 éven aluli), akkor születési anyakönyvi kivonat fénymásolata szükséges;
    • Ha iskolába jár, iskolalátogatási/hallgatói jogviszony igazolás benyújtása szükséges;
    • Az egy háztartásban élő testvér munkanélkülisége esetén a Munkaügyi Központ által kiállított igazolás, amely tartalmazza, hogy az illető regisztrált vagy nem regisztrált munkanélküli, mióta nem rendelkezik munkával, valamint a munkanélküli járadék összegét
  • B.) Ha a hallgató eltartóin (eltartóján) kívül legalább két vele egy háztartásban élő személyre igaz, hogy havi jövedelme nem éri el a minimálbér összegét:
    • Az eltartó(k) és a háztartásban élő két személy jövedelmét a következő igazolásokkal kell alátámasztani: NAV által kiállított, jelen. évről szóló jövedelemigazolás; Utolsó 3 havi nettó jövedelemről szóló munkáltató által kiállított igazolás, amely tartalmazza továbbá, hogy az érintett személy mióta dolgozik az adott munkahelyen.
  • C.) Ha a hallgató  legalább két kiskorú gyermeknek a gyámja, akkor
    • a lakóhely szerint illetékes gyámhivatal által kiállított és
    • a gyermekek születési anyakönyvi kivonata szükséges.

A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III.26.) kormányrendelet 2.§ (1) b) pontja alapján:

b) árva: az a 25 évnél fiatalabb hallgató,

  • akinek mindkét szülője, illetve vele egy háztartásban élt hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élt szülője elhunyt és nem fogadták örökbe;

Szükséges igazolások:

  • Ha mindkét szülő elhunyt: halotti anyakönyvi kivonatok, vagy ha a halotti anyakönyvi kivonatok elvesztek, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiállított igazolás (az árvaellátás tényét tartalmazó nyugdíjszelvény);
  • Ha a hallgatóval egy háztartásban élt hajadon, nőtlen szülő hunyt el: halotti anyakönyvi kivonat, vagy ha a halotti anyakönyvi kivonat elveszett, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiállított igazolás (az árvaellátás tényét tartalmazó nyugdíjszelvény);
  • Ha a hallgatóval egy háztartásban élt elvált/külön élt szülő hunyt el: halotti anyakönyvi kivonat, vagy ha a halotti anyakönyvi kivonat elveszett, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiállított igazolás (az árvaellátás tényét tartalmazó nyugdíjszelvény), valamint a bontópert (válást) követően a bíróság által meghozott határozat; vagy ha az eljárás még folyamatban volt, bármilyen irat, ameyből kiderül, hogy az eljárást megindították; vagy a különélés tényét tartalmazó, kettő tanú aláírásával és lakcímével ellátott hallgatói nyilatkozat vagy a különélés tényét tartalmazó bármilyen harmadik szerv, hatóság által kiállított vagy általa átvett (“érkeztetett”) irat.

“B” kategória

A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a (2020-tól 16.660 Ft) amennyiben a hallgató szociális helyzete alapján rendszeres szociális ösztöndíjra jogosult

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108.§ 10. pontja alapján:

“hátrányos helyzetű

  • az a felvételi jelentkezés határidejének napjáig huszonötödik életévét be nem töltött személy, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint hátrányos helyzetűnek minősül;”

A gyermekek védelméről é s agyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 67/A.§-ának (1) bekezdése szerint: “Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:

  • a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iglénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,
  • b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy  a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33.§-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,
  • c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek.”

Szükséges igazolások:

Vizsgálandó, hogy kétséget kizáróan megállapítható-e, hogy a hallgató hátrányos helyzetű. Nem vitatható a hátrányos helyzet fennállása az alábbi igazolások esetében:

  • A.) Bármilyen olyan (az eljárásra jogosult, pl. Oktatási Hivatal) által kiállított dokumentum (pl. felvételi határozat), amelyben hitelt érdemlő módon fel van tüntetve, hogy ezen körülményt a felsőoktatási felvételi jelentkezéskor elfogadták és többletpontszámként értékelték; vagy
  • Jegyzői igazolás, amelyben kifejezetten szerepel, hogy a hallgató halmozottan hátrányos helyzetű, vagy
  • Jegyzői igazolás a jegyzői védelembe vételről, vagy a rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósításáról, vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságról, a hallgató középfokú tanulmányainak éveire nézve, annak elejétől végéig terjedő időszakára összesítve vagy évenként történő lebontásban részletezve.

Állami gondozottság esetében szükséges továbbá helyi önkormányzat vagy gyámhatóság által kiállított igazolás.

Azon hallgató, akinek gyámsága nagykorúsága miatt megszűnt.

Szükséges igazolások:

  • A gyámhatóság által kiállított igazolás

A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III.26.) kormányrendelet 2.§ (1) c) pontja alapján:

“c) félárva: az a 25 évnél fiatalabb hallgató

  • akinek egy szülője elhunyt és nem fogadták örökbe.

Szükséges igazolások:

  • Halotti anyakönyvi kivonat, vagy ha a halotti anyakönyvi kivonat elveszett, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiállított igazolás (az árvaellátás tényét tartalmazó nyugdíjszelvény). Természetes a másik szülőt az általános módon igazolni kell!

“C” kategória

A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 5%-a (2020-tól 8.330 Ft), amennyiben a hallgató szociális helyzete alapján rendszeres szociális támogatásra jogosult (vagyis eléri a pályázatok elbírálása után a Bizottság által megállapított féléves minimumponthatárt), és jogosultságát a pályázati kiírásban szereplő dokumentumokkal igazolja, de nem tartozik sem az A kategóriába, sem a B kategóriába.

A rendszeres szociális ösztöndíj számításának a részletes szabályait a HTJSZ. 4. sz. melléklet tartalmazza, amelyeket a fenti kategóriák figyelembe vételével kell alkalmazni. A lakhatási feltételek támogatására a szociális támogatás keretében kerül sor.

A rendszeres szociális ösztöndíjak ügykezelését a hallgatói önkormányzat hallgatói képviselete látja el. A szociális alapú főiskolai juttatásokról a Hallgatói Szociális és Ösztöndíj Bizottság dönt.

A szociális alapú főiskolai juttatások megállapításának elveiről és módszeréről, a támogatáshoz jutás részletes feltételeiről, a szociális helyzet meghatározásánál irányadó tényekről és körülményekről, az egyes hallgatók támogatási összegének számításáról rektori utasítás rendelkezik. 

  1. Az ösztöndíjtömeg: öt = az aktuális évi költségvetésből a felsőoktatási törvény és a főiskolai szabályzatok alapján erre felhasználható összeg.
  2. A szociális pontszám: p = a szociális támogatási kérelem során a hallgatók által elért pontszám.
  3. A minimál ösztöndíj: mö = a kategóriánként az állam és a szociális pályázatok értékelését végző bizottság által megállapított minimum összeg. (Elképzelés: A = 33 320 Ft, B = 16 660 Ft, C = 8 330,- Ft)
  4. Az ösztöndíj ponthatár: ph = az értékelést végző bizottság által megállapított minimum pontszám.
  5. Az ösztöndíjas hallgatók száma: n = az ösztöndíj ponthatárnál magasabb pontszámot szerzett, így ösztöndíjra jogosult hallgatók száma.
  6. A változó ösztöndíjtömeg: vöt = az ösztöndíjtömegnek a minimál ösztöndíjak jogosultaknak való kiosztása után fennmaradó része. vöt = öt – (n × mö)
  7. A pont forintértéke: pfé = a pontszám ponthatárt meghaladó részében megszerzett pontokra kisztható összeg. pfé = vöt / Σ (p – ph)
  8. A hallgatóknak járó ösztöndíj: hjö = a hallgató által szerzett pontszáma alapján számított ösztöndíj egységesített értéke. hjö = mö + (p – ph) × pfé
  9. A jogosult hallgatóknak kiosztásra kerül a minimál ösztöndíj (mö).
  10. A kiosztott minimál ösztöndíjak összegét le kell vonni a havi ösztöndíj tömegből: ez a változó ösztöndíjtömeg (vöt).
  11. A hallgatók által elért pontszámból le kell vonni a kiosztott minimál ösztöndíj értékének megfelelő ponthatár összegét (ph) hallgatónként. A kapott számadatokat össze kell adni. A változó ösztöndíjtömeg összegét el kell osztani a számadatok összegével. Ez a fennmaradó pontok (p – ph) után járó pont forintértéke.

Pályázati felhívások