Főoldal > Győri Péter

Győri Péter

A Tan Kapuja Buddhista Főiskola óraadója, tanulmányi igazgatója
(zen meditáció, zen kóan, japán kertművészet)

Közel 20 éve egy baráti társaság által rendszeresen megtartott filozófiai beszélgetés során találkoztam először a zennel. Aztán ugyanitt egyszercsak valaki megemlítette, hogy létezik egy buddhista főiskola itt Budapesten. Meglepődtem.

Csak úgy becsapódtam

Az első zen meditációra a kollégiumból érkeztünk időben. A meditációt vezető mindenkitől megkérdezte, hogy mégis mit keresünk itt. Mikor rám került a sor, csak annyit mondtam: csak úgy becsapódtam. A gyakorlók nagy része elkezdett röhögni. Értetlenkedve néztem körül, mégis mi a fenét mondtam, ami ennyire vicces? Pár pillanat múlva leesett, hogy tényleg becsapódtam. Mégis mit keresek itt?

Japán- és zenkert

Érdeklődésem a Főiskola előtt a távol-keleti kultúra iránt már adott volt. Japán nyelvet tanultam, japán, koreai, kínai és hongkongi filmeket néztem, egy részüket magyarul is feliratoztam. Ezt a szenvedélyemet a szobatársaim is megismerhették a kollégiumban. A japán kertek a Főiskolán kerültek hozzám igen közel. A Tan Kapuja Zen Közösség által szervezett japán- és zenkert önképző kör tagjaként egy olyan úton indultam el, amin jelenleg is járok. Szakdolgozatomat a japán teakertekről, diplomamunkámat a zenkertek ellentmondásos kialakulásának történetéről írtam. Jelenleg ebben a témakörben folytatok doktori tanulmányokat.

A tér szerepe

Az egyes buddhista kolostorokban található száraz tájkertek a minket körülvevő, a szemünkkel befogható tájat kicsinyítik le egy fallal körülvett, szűk térbe. A sziklák hegyekre utalnak, az elgereblyézett kavicsok pedig a víz hullámzó képét juttatják eszünkbe. Ez a festői kép funkcióját tekintve nem a szem gyönyörködtetésére jött létre. Az elénk táruló látvány ugyanis történetek által folyamatosan emlékeztet a buddhista gyakorláshoz köthető emberi attitűdök (kitartás, összpontosítás) fenntartására. De a történetek egy kézzelfogható helyszínt is képesek számunkra megteremteni. A teakert története az égő ház példabeszédre utalva egy olyan térbe kalauzol, ahol lehetőségünk van megélni az égő házból való kilépés mozdulatát. A történeteken túl ugyanakkor a látvány előidézheti egy kívánt szellemi beállítottság megjelenését is. A száraz tájkertekben mindennap elénk tárul a víz sodrása által nem látható folyómeder. Ez a kerti látvány a láthatóvá válás kézzelfogható képét használja fel, hogy a térben gyakorló számára megteremtse a lehetőséget a tudat természetének meglátásához.

Születési dátum: 1980
Végzettség: 
  • buddhista tanító – japán nyelv és kultúrtörténet szakirány (BA) – 2011
  • buddhista tanító – dharmatanító specializáció (MA) – 2016
Munkakör: 
  • A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, tanulmányi igazgató, óraadó
Tudományos fokozat: 
  • doktorandusz hallgató, MATE, Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola

Eddigi oktatói tevékenységek:

2019-től A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, óraadó tanár

  • Kóanok és zen szövegek
  • Zen meditáció
  • Japán kertművészet


2019-től Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

  • Japán kertművészet előadás

 

Eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:

  • 2021: Park és botanikus kert, városkörnyéki kastélykertek fenntartási problémái – Padova workshop
  • 2021: Szombathelyi japánkert tervezési workshop
  • 2020: Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíjas
  • 2020: Tavaszi Szél Doktorandusz Konferencia – Agrártudományi szekció, első helyezett
  • 2018: Történelmi tájak és helyszínek tervezése – Erdélyi workshop
  • 2016: A Tan Kapuja Fehér Judit Különdíj

Eddigi tudományos / szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

  • 2015-től: MCU kapcsolattartás
  • 2015-2019: Nemzetközi Iroda vezető, TKBF
  • 2011-2014: Nemzetközi Buddhista Nyári Egyetem szervezése
Nyelvi tanulmányok, nyelvvizsgák: 
  • buddhista szövegek páli nyelvből való fordítása
  • angol B2, japán B1