Előadások

Tiszteletreméltó Dr. Khammai DHAMMASAMI

A Nagytiszteletű Dr. Khammai Dhammasami az Egyesült Királyságbeli Oxfordból érkezett théraváda buddhista szerzetes és tudós. Tagja az Oxfordi Buddhista Tanulmányok Központjának (OCBS), mely az Oxfordi Egyetemen található, ahol doktori fokozatát is szerezte. 2009 óta heti rendszerességgel tart konzultációkat és kurzusokat. A Londoni Egyetem tudományos munkatársa (SOAS), ahol meditációt és pálit is oktat. Nagy-Britannián kívül a mianmari Nemzetközi Théraváda Buddhista Hittérítő Egyetem professzora. Vendégprofesszorként tevékenykedik többek között Indonéziában, Indiában és Thaiföldön. A Buddhista Egyetemek Nemzetközi Szervezetének ügyvezető titkára. Két könyve is megjelent a vipassana meditációról: Éber Tudatosság meditáció könnyedén (Mindfulness Meditation Made Easy) – amely eddig hat kiadást ért meg -, illetve az Éber Tudatosság különböző megjelenési formái (Different Aspects of Mindfulness) című művek.

Előadások a délkelet-ázsiai buddhizmusról és vipassana meditációs kurzus
Előadások: július 15-16. (9:00 – 11:00)

1. A buddhizmus Mianmarban/Burmában: Történelem és gyakorlat
2. A théraváda buddhizmus és a centralizáció – Thaiföld modernizációja a 19-20. században

Vipassana meditáció: július 17 – 21. (9:00 – 17:00)

A vipasszaná (átható belátás) meditáció módszerét a burmai és thaiföldi hagyományvonalak által képviselt módon közvetíti tanítványainak. E meditációs technika jellegzetessége a test, az érzések és az érzelmek kölcsönhatásának megfigyelése s ezáltal betekintés nyerése azok valós természetébe

Graham PRIEST Professzor

Graham Priest a Melbourne-i Egyetem Boyce Gibson filozófiaprofesszora, a new yorki CUNY továbbképző központjának kiváló professzora, valamint rendszeres oktatója a skóciai St. Andrews Egyetemnek. Ezen kívül az Ormond Szakkollégium munkatársa is. Tanulmányait a Cambridge-i Egyetemen és a Londoni Egyetem közgazdasági karán folytatta. Doktori témavezetője John Lane Bell volt. Nevét a dialeteizmus melletti kiállása, a logikai paradoxonok részletes elemzése, valamint parakonzisztens és más nem-klasszikus logikákról szóló írásai tették ismertté. 
Priest professzor hosszú ideje Ausztráliában él, számtalan könyv szerzője, cikkei szinte az összes filozófiával és logikával foglalkozó folyóiratban megjelentek már. Gyakran dolgozott együtt a néhai Richard Sylvannal, aki szintén a dialeteizmus és a parakonzisztens logika képviselője volt. Jelentek meg publikációi metafilozófiai témában is.
Filozófiai munkásságán túl karatéval is foglalkozik, háromdanos Shobukai és négydanos Shito Ryu  karatemester, ausztrál nemzeti kumite és kata bíró.

Bevezetés a buddhista logikába
Előadások: július 15 – 17. (12:30 – 14:30)

1. Nāgārjuna – július 15.
Az előadás középpontjában Nágardzsuna, a Madhjámaka iskola alapítójának elképzelései állnak, aki valószínűleg minden idők legbefolyásosabb buddhista gondolkodója a Buddha után. Szó lesz a korai buddhizmussal szemben alkotott kritikájáról és hatásáról a későbbi buddhista gondolatvilágra.
2. Catushkoti – július 16.
A buddhista gondolkodás szempontjából különösen fontos logikai technika a Catushkoti, a megközelítés, hogy a dolgok lehetnek igazak, hamisak, mindkettők vagy egyikek sem. Az előadás ezt a módszert vizsgálja, különös tekintettel Nágardzsuna gondolkodásában betöltött szerepére.
3. Tathatā – július 17.
Nágardzsuna gondolati rendszerének másik fontos pillére a konvencionális és a végső valóságok közötti kapcsolat. Az utolsó előadás ezzel a két valóságtípussal foglalkozik, hangsúlyt helyezve arra a megállapításra, hogy ezek közül az utóbbi megismerhetetlen.

Joanna JUREWICZ Professzor

Joanna Jurewicz a Varsói Egyetem Keleti Tanszékének professzora. Kutatásában a filológia és kognitív nyelvészet interdiszciplináris módszereit használva elemzi az ősi indiai szövegeket (védikus szövegeket, valamint a Mahábhárata filozofikus részeit, különös tekintettel a Bhagavadgítára és a Moksadharmaparvanra) illetve a hindu hagyomány vallási és kulturális aspektusait.
Legutóbbi könyvében, mely a Tűz és megismerés a Rigvédában címet viseli, megpróbálja rekonstruálni az ókori indiai gondolkodók a Rigvédában kifejezésre jutó törekvését, hogy megismerjék magukat és az őket körülvevő világot.  Elemzi, hogyan hoztak létre konzisztens filozófiai rendszereket és kezdtek el absztrakt fogalmakat alkotni. Az előbbi létrejötte olyan metafizikai elméletek megszületéséhez vezetett, amelyek középpontjában Agni, a tűz állt. Az utóbbiak jelenléte azt mutatja, hogy a Rigvéda felfogható a filozófia gondolkodásra irányuló egyetemes emberi törekvések egyik forrásaként.

Korai buddhista és védikus gondolkodás
Előadások: július 15 -17. (15:00 – 17:00)

1. Buddhista hasonlatok védikus gyökerei – július 15.
Ebben az előadásban a professzor bemutatja, hogy a Buddha metaforái (mint például az arany vagy a kocsi metafora) melyek mélyen a korai védikus gondolkodásban gyökereznek, hogyan kerültek átformálásra annak érdekében, hogy a Buddha segítségükkel kifejezésre juttathassa saját elgondolásait.
2. Belső ellentmondások a védikus és buddhista gondolkodásban (közös előadás Fórizs Lászlóval) – július 16.
Az előadás azt járja körül, hogyan képezi szerves részét az ellentmondás mind a védikus, mind a buddhista gondolkodásnak. A vizsgálódás köre: a Rigvéda elképzelései, az upanisádok gondolatvilága, théraváda szövegek és Nágardzsuna.
3. Párbeszéd és vita – A bráhminok és a Buddha – július 17.
Az előadás középpontjában annak bemutatása áll, hogy milyen módszerekkel definiálta újra a Buddha az olyan alapvető védikus kozmogóniai koncepciókat, mint Pradzsapáti vagy Agni, illetve, hogy milyen ügyesen olvasztott be védikus elképzeléseket a saját elméleteibe, így rámutatva ellenfele érvelésének alacsonyabbrendűségére, majd pellengérre állítva azt.

Maurits KWEE Professzor

Maurits Kwee professzor évtizedeken keresztül dolgozott Hollandiában orvosként, előadóként, illetve viselkedéstudományi és kognitív terapeuták posztdoktori klinikai témavezetőjeként. A Nijmegen Katolikus Egyetemen szerezte a diplomáját, majd a rotterdami Erasmus Egyetemen kapott doktorátust. Korábban a Klinikai Meditáció Transzkulturális Társaság elnöke, valamint tagja a Társaság a Konstruktivizmusért a Bölcsészettudományokban nevű szervezetnek. A „kapcsolati buddhizmus” (relational buddhism) pszichológiájának modern gondolatát hirdeti, mely túlmutat mind a théraváda, mind a mahájána tanokon. Szakterületei az ókori görög buddhizmus, Borobudur buddhizmus, eredeti éber tudatosság és buddhista pszichológia/pszichoterápia.

Dr. Kwee 25 évig dolgozott orvosként és kutatóként egy hollandiai elmegyógyintézetben, ahol a létesítmény súlyos szorongással és depressziós zavarokkal foglalkozó osztályát vezette, miközben éveken keresztül magánpraxist is fenntartott. Több mint 2000 beteget kezelt és diagnosztizált személyesen, valamint csoportterápiákat is vezetett. Száznál is több publikáció, cikk, esszé valamint 18 könyv létrehozásában is részt vett szerzőként, vagy  szerkesztőként. Ezek közé tartozik a Pszichoterápia, meditáció és egészség (Psychotherapy, Meditation and Health, 1990), a Nyugati és buddhista pszichológia (Western and Buddhist Psychology, 1996), a Meditáció mint egészségjavító (Meditation as Health Promotion, 2000), a Távlatok a buddhista pszichológiában: gyakorlat, kutatás és elmélet (Horizons in Buddhist Psychology: Practice, Research & Theory, 2006), valamint az Új távlatok a buddhista pszichológiában: Kapcsolata buddhizmus együttes gyakorlásra (New Horizons in Buddhist Psychology: Relational Buddhism for Collaborative Practitioners, 2010).

Dr. Kwee 11 nemzetközi konferenciának volt társszervezője, vendégprofesszorként bejárta a világot, jelenleg pedig, visszavonulása után annak szenteli az idejét, hogy a buddhista tanításokat átértelmező és népszerűsítő mesterkurzusokat tart annak érdekében, hogy a változás letéteményesei, orvosok, tanácsadók, tanárok, menedzserek és diákok megismerhessék őket. Egy költő-aktivista szemléletmódját ötvözi az ősi buddhista meditációkban gyökerező közös gyakorlással, különös tekintettel az öröm fokozásának (mudita) technikájára valamint „buddhista pszichoterápia általi karma transzformációval”, amely a bizonyítékközpontú szociál-klinikai-neuropszichológián alapszik és az egészséges állapot fenntartását, a szakmai elégedettség kiteljesítését, az ének közötti boldogság fenntartását célozza.

Karma transzformáció pszichoterápiával
Kurzusok: először Magyarországon július 22 -24. 

A résztvevők felfedezhetik a karma transzformációnak nevezett buddhista pszichoterápiát, mely a „kapcsolati buddhizmus” keretei között valósul meg. Ez a megközelítés arra szolgál, hogy megváltoztassa az egyén viselkedését, gondolkodását és beszédét: a társalgási hangvétel és üzenet (önbeszéd és más-beszéd) ártalmas hangulatokhoz és egyének közötti érzelmi kifejezés zavaraihoz vezetnek. A hangsúly arra helyeződik, hogy ezeket az értelmetlen hajlamokat hasznos és értelmes szándékolt cselekvéssé változtassuk, ez más néven a karmikus „ön-párbeszéd”, amely kölcsönös függésben áll a gondolatokkal, érzésekkel, motivációkkal, viselkedéssel és köztes-létezővel. Mindez a Gautama Buddha szellemében történik majd, aki magát karmavádinnak nevezte, azaz a szándékolt cselekvés (karma) kiváló ismerőjének. Az interakciós szeminárium körüljár és megmagyaráz néhány az egész buddhista világban ismert alapfogalmat és témát, valamint lefordítja azokat a megfelelő pszichológiai (kognitív-viselkedéstudományi) terminusokra. Azt a célt szolgálja, hogy pontosan megérthessük annak művészetét, hogy nullázzuk le és alakítsuk át az egyesek életében zavart okozó problémákat. A kurzus kiemelten foglalkozik a buddhista pszichológia technikai részleteivel és meditációs gyakorlatokkal is, különös tekintettel az éber tudatosságra, amely manapság a közegészségügyben is egyre szélesebb körű ismertségre tesz szert. Ezt a leegyszerűsített és hiányos variánst a buddhizmus és a pszichológia kontextusában visszaállítjuk eredeti változatába. A közös felfedezés jegyében, mely cselekvés-orientált, hiszen a karma transzformációt is együttműködésben létrejövő gyakorlatként mutatja be, az önkéntesek hozzászólásai a közönség előtt, a pódiumon kerülnek megvitatásra. Ezalatt a néhány nap alatt számtalan lehetőség adódik majd az eszmecserére: kérdés—felelet, megfontolás, megvitatás. Az együttlét célja, hogy megosszuk, megtestesítsük, élettel és elevenséggel töltsük meg Karma transzformáció általi pszichoterápia (Psychotherapy by Karma Transformation: Relational Buddhism and Rational Practice) című könyvben leírtakat. A könyv digitális formában megtalálható (ingyen letölthető, vagy kérésre pdf formátumban is elérhető) az alábbi linken: www.taosinstitute.net/worldshare-books

CSER Zoltán

A Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanára, dzogcsen gyakorló.

Vadzsratánc kurzus
Időpont: július 25-28

Július 25: 16:00 – 18:00
Július 26-28: 10:00 – 18:00 (Szünet: 12:00 – 15:00)

A Vadzsratánc Csögyal Namkhai Norbu Rinpocse speciális tanítása, melyet világosság álmai során kapott. Rinpocse 1938-ban született a Kelet-tibeti Derge tartományban és nem sokkal születése után több nagy mester is felismerte őt, mint Adzom Drugpa, a híres Rime (szektákon túli) jógi és tanító visszaszületéseként. Később Rinpocse Olaszországba költözött, ahol a nápolyi egyetemen a keleti tanszék tibeti és mongol nyelvének a professzora volt 1992-ig, a nyugdíjba vonulásáig. A táncról az első álmot az Amerikában található központban, a kandrolingi elvonulás alatt látta 1989 nyarán, majd 1990–ben álmaiban megkapta a tánc teljes tanítását, melynek címe a „Hat világ (loka) és hat megszabadulás tantrája” vagy a „Vadzsra Tánc szimbolikus megnyilatkozása, mely megszabadítja hat lokát a tudat hat tiszta dimenziójába”. A hat világ a szenvedésekkel teli „létforgatag” hat kiterjedését jelenti, melyekben az ember megszülethet, ennek felszabadítása pedig a hat bölcsesség terében való időzést eredményezi. A Vadzsratánc ezen tanítása az időszámításunk előtt második században élt női dzogcsen mester Gomadévi nevéhez fűződik, de említést találunk róla az ősi dzogcsen tantrákban is. A legtöbb buddhista tantrához tartoznak úgynevezett maszkos táncok, melyeket a nagyobb ünnepeken publikusan adtak elő, valamint Vadzsratáncok is, de ezeket csak a belsőbb gyakorlói körökben végezték, elzárva a kívülállók szemétől. A dzogcsen tanításokban nagy jelentősége van a hangnak és a mozgásnak, mert általuk válunk képessé teljes lényünket integrálni az elmélyedés állapotába a gondolatoktól mentes öröm és világosság révén, mely tulajdonképpen a tánc lényege. A tánc során az eredeti tudás terében megnyilvánítjuk az érzelmeinket a mozgáson keresztül, így azok „önfelszabadulnak”. A táncok általában a felszabadult örömről szólnak, ahol kommunikáljuk mások felé az érzelmeinket, szándékainkat, ugyanígy a Vadzsratánc során a megvilágosodás állapotát nyilvánítjuk meg kommunikáljuk egymás felé. Ezért aki csak a Vadzsratáncot nézi, abban is képes felkelteni a vágyat a megszabadulásra.
A Vadzsratánc célja a gyakorló szemszögéből, az egyén energiáinak harmonizálása, mely a mantrák éneklésére végzett rendezett folyamatos mozgás révén valósul meg, de ha valaki rendelkezik a tánc mélyebb tudásával, akkor számára ez módszerré válik, a három lételemünk, azaz a test, beszéd és a tudat egyesítésére az elmélyedés tudásával. Ezen egység megteremtése a legfontosabb cél egy dzogcsen gyakorló számára. A Vadzsratáncot egy olyan mandalán gyakoroljuk, mely a belső világunk és a környezetünk összefüggéseit szimbolizálja, azaz mind az egyén belső kiterjedését, energiatestét, és a világot is, mint külső dimenziót. A mandala színei megegyeznek az öt elem színeivel.
A Dzogcsen Közösségben három Vadzsratáncot gyakorlunk az úgynevezett „kis”, tizenkét körből álló mandalán, ezek a Vadzsradal Tánca, a Hat Loka Megszabadulás Tánca és Három Vadzsra Tánca. A Vadzsra Tánc kis mandalája képviseli a föld bolygót, a külső dimenziónkat, amelyben élünk. Létezik „középső” mandala is, amely a naprendszerünket képviseli és létezik „nagy” mandala is, amely az univerzumot jelképezi.

Láma Tony DUFF

Tony Duff egész életét a tibeti buddhizmus tanulmányozásának és gyakorlásának szentelte, mely kiváló alapot szolgáltat a Dharma tanításához.
A hetvenes évek elején, amikor a molekuláris biológia területén folytatott posztgraduális tanulmányokat, Tony ellátogatott Ázsiába, itt ismerkedett meg a különböző délkelet-ázsiai országok buddhista tanításaival. Ezután találkozott Nepálban a tibeti buddhizmussal, melynek máig a követője. Utazása után felhagyott a világi élettel és ő lett az első tibeti szerzetes, akit hazájában, Ausztráliában szenteltek fel. Másokkal együtt ő alapította az első tibeti kolostort, amelyet a Bölcsesség Művelésének Chenrezig Intézetének (Chenrezig Institute of Wisdom Culture) neveztek. Itt tanulmányozta és gyakorolta éveken keresztül a gelugpa tanításokat Láma Yeshe, Láma Zopa, Geshe Lodan és Zasep Tulku irányítása alatt.
Ezt követően visszaadta a szentséget, és az Egyesült Államokba utazott, hogy Chogyam Trungpa rinpocséval tanulmányozza a tantrika útját. A közösség aktív tagjaként tizenkét éves tartózkodása alatt végigjárta a képzés minden lehetséges lépcsőfokát. A Nálanda Fordítóbizottságnak (Nalanda Translation Community) is központi figurájává lépett elő.
Chogyam Trungpa halála után Nepálba költözött, ahol Tsokny rinpocse személyes fordítójaként dolgozott, de más híres mesterek számára is fordított. Ő alapította és irányította a legnagyobb, tibeti szövegek megőrzésére specializálódott projektet Ázsiában, a Drukpa Kagyü Örökség Projektet (Drukpa Kagyu Heritage Project), melynek működését nyolc évig felügyelte. Létrehozta a Padma Karpo Fordítóbizottságot is (Padma Karpo Translation Committee), amely támogatta a fordítók munkáját és számos olyan kiváló fordítás születését segítette elő, mint az Illuminator tibeti-angol szótár (Illuminator Tibetan-English Dictionary).
2000 óta Tony főleg a dzogcsen tanítások elsajátítására összpontosít, lehetőleg a legjobb mesterek előadásában, különös tekintettel a Tibetben élőkre. Számos elismerést szerzett különböző tanítóktól, megkapta a Lotsawa és Láma címeket és sokan bátorították, hogy ismertesse meg tudását a nyugatiakkal is. 2011 nyarán Tibet egyik legnagyobb dzogcsen mesterétől, Intrul Tenpa’i Wangchuk részesült a tanok teljes átadásában. Ez tartalmazott egy termát is a Páratlan Legbelsőről, melyet a mester nem sokkal azelőtt fedezett fel. Tony jogot szerzett arra, hogy lefordítsa a mester összes írott tanítását és azokat saját tanítványainak továbbadja.

Hínajána és mahájána szeminárium Csögyam Trungpa rinpocse tanítása szerint
Először Magyarországon a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán!
Időpont: július 29 – augusztus 4! (Programváltozás)

Örömmel értesítünk, hogy Láma Tony Duff egy tizennégy napos – egy hét hínajána és egy hét mahájána – kurzust fog tartani a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán. A kurzus Csögyam Trungpa rinpocse által a hetvenes években vezetett nagyhírű innovatív szemináriumi módszerén alapul. Első alkalommal érkezik Európába Trungpa rinpocse egy közeli tanítványa, hogy továbbadja ezeket a különleges tanításokat és gyakorlatokat ugyanabban a formában, ahogy azt rinpocse vezette. Az elvonulás felváltva meditációból valamint tanításokból áll, és a meditációvezetés elméletéről szól a buddhista ösvény alapját képező szútrák hagyományában. Az elvonulás alatt Láma Tony Duff egy meditációs instruktorképzést is fog tartani azoknak, akik már ismerik a meditáció mikéntjét és szeretnék azt mások számára is hozzáférhetővé tenni. Nagyon kevesen vannak, akik közel negyven évvel ezelőtt az elvonulásokon személyes résztvevőként első kézből részesülhettek Trungpa rinpocse fenti különleges tanításaiban és akik, mint Láma Tony, felhatalmazott oktatóként rinpocse kérésére vezettek is ilyen elvonulást.

Ezen elvonulás értéket nem lehet túlbecsülni. Trungpa rinpocse tanítási módszere teljes elméleti és gyakorlati hátterét adja a buddhista út helyes követésének. Különleges értékkel bír azok számára is, akik esetleg egy tibeti tanítótól már hallottak a magas szintű buddhista tanításokról, de nem ismerik egész pontosan azok gyökereit, alapvető meditációs módszereit, ezért össze vannak zavarodva és nem tudják, hogyan lépjenek tovább. Ez a szeminárium lehetőséget nyújt arra, köszönhetően az előadás egyedülálló módjának, hogy betöltse az elméleti és gyakorlati tudás fenti hiányosságait, melyek nyugaton sok buddhista gyakorlót érintenek.

Program:
• Reggeli gyakorlás és tanítás: 9.00 – 12.00
• Orijoki szertartásos ebéd
• Délutáni gyakorlás és tanítás: 14.00 – 17.00

Az orijoki egy Trungpa rinpocse által átvett Japánból eredő a zen kolostori módszer, mely lehetővé teszi, hogy a tanulók az éber tudatosság állapotában fogyasszák el szertartásos formában ételüket. A láma megtanítja ennek lépéseit, működését, így teremtve az étkezésből is gyakorlatot.

További információkért lásd Tony Duff weboldalát: http://www.pktc.org/pktc/teachingschedule.htm