Főoldal > A vizsgaidőszakkal kapcsolatos tájékoztatás

A vizsgaidőszakkal kapcsolatos tájékoztatás

Kedves Tanáraink és Hallgatóink,
 
a TVSz-ünk alapján alább olvasható egy pontokba szedett összefoglaló a vizsgaidőszakkal kapcsolatos legfontosabb teendőkről, tudnivalókról.
 
1. Vizsgakiírás: a szorgalmi időszak vége előtt legalább három héttel közzé kell tenni az egyes vizsgák napjait. 
 
2. A vizsgakiírásnak elviekben az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) az egyes vizsgák napjait,
b) a vizsgáztatásban közreműködők nevét,
c) a jelentkezés idejét és módját,
d) a vizsgaeredmények közzétételének napját,
e) a vizsgaismétlés lehetőségét,
f) maximált hallgatói létszámot, ha van,
g) vizsgatematikát, ill. tételsort.
 
3. A szigorlatot a szakfelelős hirdeti meg a Neptunban.
 
4. Írásbeli vizsgára legalább két alkalmat kell biztosítani úgy, hogy két vizsga között legalább egy hét teljen el, és egy további javítási lehetőséget is biztosítani kell.  
 
5. Szóbeli vizsgák időpontját kizárólag a vizsgaidőszakra lehet kijelölni. A vizsgaalkalmak számát (utóvizsgák nélkül) úgy kell megállapítani, hogy az összesített, maximált létszám elérje a kurzust felvett hallgatók létszámának 120%-át
 
6. A vizsgaidőszak 1–3. és 4–6. hetében azonos számú vizsgaidőpontot kell biztosítani. A legkorábbi és a legkésőbbi vizsga között legalább két hétnek el kell telnie.
 
7. A vizsga napján belül a vizsga időpontját a vizsgáztató (vagy az oktatási rektorhelyettes) csoportosan vagy személyre szólóan kijelölheti. Pontos időpont kijelölésének hiányában a vizsga időpontja valamennyi aznapra feliratkozott vizsgázónak reggel 9 óra. 
 
8. Nem vizsgázhat az a hallgató, aki a vizsgára a Neptunban nem jelentkezett. 
 
9. A hallgató ugyanabban a vizsgaidőszakban egy kurzusból – a vizsgahalasztás kivételével – legfeljebb három alkalommal jelentkezhet vizsgázni.
 
10. Vizsgahalasztás a vizsgaidőpont előtt 36 órával lehetséges. A vizsgahalasztás miatt újabb vizsgaidőpontot biztosítani nem kötelező, igazolt távolmaradás esetén azonban, amennyiben erre még a vizsgaidőszak végéig lehetőség van, vizsgaidőpontot kell biztosítani a hallgatónak. 
 
11. Ha a hallgató a vizsgán igazolatlanul nem jelenik meg, és nem élt a vizsgahalasztás lehetőségével, akkor a vizsgája nem teljesítettnek minősül. Igazoltnak kizárólag az a távollét tekinthető, amely a hallgató önhibáján kívül, igazolható külső körülmények miatt következett be. Az igazolt távolmaradás vizsgahalasztásnak minősül. Az igazolást három munkanapon belül a Tanulmányi Osztályon kell benyújtani.
 
12. Azonos tárgyból tett két sikertelen vizsga után, legkésőbb a vizsgát, illetve a vizsga eredményének kihirdetését követő hét munkanapon belül (de legkésőbb a vizsgaidőszak utolsó előtti hetének végéig) a vizsgázó írásban kérheti az oktatási rektorhelyettestől, hogy vizsgáját másik oktató vagy bizottság előtt tegye le. Az oktatási rektorhelyettes ezt a lehetőséget köteles biztosítani. A bizottság tagjait – amennyiben ennek elháríthatatlan akadálya nincs – úgy kell kijelölni, hogy abban ne vehessen részt a hallgató vizsgáját sikertelennek minősítő oktató.
 
13. Egy vizsgaidőszakban azonos kurzusból kettő utóvizsga tehető. A kurzuselhagyást nem számítva, egy adott kurzus legfeljebb háromszor vehető fel a tanulmányok során, azonban az érdemjegyszerzési kísérletek száma (a gyenge előtanulmányi kötelezettség nem teljesülése miatt érvénytelen érdemjegyszerzési kísérletet nem számítva) nem haladhatja meg az ötöt.
 
14. A hallgató számára lehetővé kell tenni, hogy az adott félévben elért vizsgaeredményét legalább egy alkalommal javíthassa az adott félév vizsgaidőszakában (javítóvizsga). Ebben az esetben a jobb vizsgaeredmény az előző teljesítést semmissé teszi.
 
15. A kurzus vezetője előzetesen egyes vizsgaidőpontokat javítóvizsga-, illetve utóvizsga időpontként jelölhet meg. Előzetesen utóvizsga-, illetve javítóvizsga-időpontként meghirdetetett vizsgára csak az utóvizsgára utasított, illetve a sikeres vizsgájukat javítani szándékozó hallgatók jelentkezhetnek.
 
16. A hallgatók és a kurzus vezetője közti vita esetén a hallgatók közvetlenül az oktatási rektorhelyetteshez fordulhatnak, aki a hallgatókra és a kurzus vezetőjére egyaránt kötelező érvényű döntést hoz. 
 
17. Az oktató távolléte esetében az oktatási rektorhelyettes köteles gondoskodni a vizsga pótlásáról, amely a hallgatók számára hátrányos következményekkel nem járhat.
 
18. Szóbeli vizsgán leckekönyv, vagy hivatalos leckekönyvpótló nélkül vizsgázni nem lehet. Írásbeli vizsgán a részvétel feltétele a személyazonosság igazolása (leckekönyvvel vagy erre alkalmas okirattal).
 
19. A érdemjegy (minősítés) bejegyzést a vizsgalapon és a leckekönyvben azonos tartalommal kell rögzíteni. Az oktató a kurzus értékelését legkésőbb az eredmény megszületését követő munkanapon köteles a Neptunban is rögzíteni.
 
20. Az adott vizsgához tartozó összes eredményt az oktató kézzel rögzített vagy a Neptunból kinyomtatott – mindkét esetben az aláírásával hitelesített – vizsgalapon megküldi a Tanulmányi Osztály számára.
 
21. A nem vizsga keretében szerzett értékelésről is vizsgalapot kell kiállítani.
 
22. Az oktató a gyakorlati jegyet nem tagadhatja meg, ha a hallgató a meghirdetett foglalkozások legfeljebb negyedéről hiányzott; egynegyed és egyharmad közötti távollét esetén az oktató jogosult többletfeladatot előírni vagy a gyakorlati jegyet megtagadni, az erre vonatkozó elvi döntését azonban a félév első óráján előre közölnie kell; egyharmadot meghaladó távollét esetén a gyakorlati jegyet meg kell tagadni.
 
23. A gyakorlati jegy öt- vagy háromfokozatú.
 
24. A gyakorlati jegyet a vizsgaidőszak első hetének végéig kell megadni
 
25. Egyedi határidő a mostani félévre: a szemináriumi jegyek beírásának határideje (vagyis azon gyakorlati jellegű tárgyak esetében, ahol a vizsgaidőszakban még teljesítendő feladatok, pl. beadandók vannak): június 16-a, az ehhez szükséges feladatok hallgatói teljesítése június 2-a.
 
26. A hallgatók kérésére az oktató engedélyezheti, hogy a gyakorlati jegyet a szorgalmi időszak befejeződése után, a vizsgaidőszakban is meg lehessen szerezni
 
27. Elégtelen gyakorlati jegy kijavítására a vizsgaidőszak első két hetében kell egy alkalommal lehetőséget biztosítani. Ennek tényét a kurzuskínálatban közzé kell tenni.
 
28. Amennyiben egy (nem pót- vagy javító) zárthelyi dolgozaton a hallgatók több mint 67 %-a nem felelt meg, az ügyet a hallgatói önkormányzat képviselete kérésére az oktatási rektorhelyettesnek ki kell vizsgálnia.
 
29. Kollokvium lehet
a) szóbeli vizsga;
b) írásbeli vizsga;
c) „A” típusú kombinált vizsga: írásbeli plusz szóbeli, érdemjegy a két rész eredménye alapján, feltétel mindkét rész sikeres teljesítése;
d) „B” típusú kombinált vizsga: írásbeli plusz szóbeli, szóbelinek feltétele a sikeres írásbeli, a vizsga eredményét a szóbeli adja;
e) folyamatos számonkérés („C” típusú vizsga): a félév folyamán 3–4 zárthelyi vagy házidolgozat megírása;
f) „D” típusú kombinált vizsga: a szorgalmi időszak végén írt írásbeli zárthelyi dolgozat alapján érdemjegy megajánlása (ha a hallgató a megajánlott jegyet nem fogadja el, akkor a vizsgaidőszakban szóbeli vizsgát tesz).
 
30. A kollokvium fajtáját a tantervben (képzési tervben) és a kurzuskínálatban fel kell tüntetni, és az oktatónak ezt az első órán (a vizsgakövetelményekkel együtt) közölnie kell a hallgatókkal. A javítóvizsga típusa eltérhet a vizsga típusától.
 
31. Az „A” típusú kombinált vizsga esetén a kurzus vezetője az írásbeli rész alapján eltekinthet a szóbeli vizsgától és az írásbeli rész értékelését vizsgajegynek tekintheti, ha ezzel a hallgató egyetért.
 
32. A „B” típusú vizsga esetében az írásbeli rész megelőzi a szóbeli részt. Az írásbeli rész sikertelensége esetében a szóbeli vizsgán nem lehet részt venni; a sikertelen írásbeli rész egyszer javítható. Sikertelen szóbeli rész esetén a szóbeli részt kell javítani.
 
33. A kombinált vizsgák írásbeli része az oktató döntése alapján a szorgalmi időszakban írt zárthelyi dolgozattal, illetve házi feladatokkal is teljesíthető. Ha a kombinált vizsga írásbeli részét kötelezően a szorgalmi időszakban írt zárthelyi dolgozatok alkotják, akkor ezek száma legfeljebb 4 lehet, és időpontjukat a szorgalmi időszak első óráján meg kell hirdetni.
 
34. Az „A”, „B” és „D” típusú kombinált vizsga szorgalmi időszakban teljesített írásbeli részének (részeinek) eredményét a megírástól számított két héten belül, a vizsgaidőszakban teljesített írásbeli vizsga eredményét legkésőbb a szóbeli vizsgát megelőző munkanapon déli tizenkét óráig ki kell hirdetni, és a Neptunban közzé kell tenni.
 
35. A kijavított írásbeli vizsgadolgozatba és a szigorlati vizsga írásbeli részébe való betekintést a hallgatóknak a vizsgaeredmény közlését követő egy héten belül biztosítani kell. A betekintés után a hallgató a javítás felülvizsgálatát kérheti a dolgozat javítójától, vitás esetben kurzusfelelőstől.
 

Kapcsolódó

Hírek

Megjelent a 2022-es Keréknyomok

Már kapható A Tan Kapuja Buddhista Főiskola kiadásában 2006 óta megjelenő, Keréknyomok című orientalisztikai és buddhológiai folyóirat legújabb száma. A Keréknyomok 2022-es száma tíz írást tartalmaz. A Tanulmányok blokkban olvashatunk a buddhista közgazdaságtanról,