Főoldal > Főiskola > Szervezet > Szervezeti felépítés

Az intézmény szervezeti felépítése

TKBF szervezeti felépítés

Az intézmény vezetése:

a Főiskola első számú első számú felelős vezetője és képviselője a rektor, aki eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, az alapító okirat, a szervezeti és működési szabályzat, nem utal más személy vagy testület hatáskörébe [SzMSz 2.4].

Magasabb vezetők [SzMSz 2.1.2.5]:

  • az oktatási rektorhelyettes [SzMSz 2.5.2.2];
  • a Kutatóintézet vezetője (aki egyben a Tudományos Tanács elnöke) [SzMSz 2.5.3.3];
  • a Minőségirányítási Bizottság elnöke [SzMSz 2.2.3];
  • a gazdasági igazgató [SzMSz 2.5.4.6];
  • a tanulmányi igazgató [SzMSz 2.5.4.10] és
  • a főtitkár [SzMSz 2.5.4.2].
  • A Könyvtár élén igazgató áll, akit a fenntartó Egyház és a rektor közösen bíz meg, és vonatkozásában a munkáltatói jogokat is közösen gyakorolja [SzMSz 2.5.5.4].

Döntés-előkészítő testületek:

A Főiskola minőségbiztosítási és minőségfejlesztési stratégiai döntéselőkészítő testülete a hét tagú Minőségirányítási Bizottság [SzMSz 2.2], amelynek felépítését, működését részletesen a II.1.1. kérdésre adott válaszban ismertetjük.

A Főiskola gazdasági döntéselőkészítő, végrehajtó, javaslattevő, véleményező és – a Szenátus által ráruházott kérdésekben – operatív döntéshozó szervezete az ugyancsak hétfős Főiskolai Tanács [SzMSz 2.3].

A Főiskola legfőbb tudományos grémiuma a négy fős Tudományos Tanács [SzMSz 2.5.3.2], amely egyben a főiskolai tudományos kutató szerve, a Kelet-Nyugat Kutatóintézet stratégiai vezető szerve [SzMSz 2.5.1].

A hatfős Oktatási Tanács [SzMSz 2.5.2.7], az oktatási munka szervezeti keretét A Tan Kapuja Oktatási Intézet vezetőjének, az oktatási rektorhelyettesnek a szakmai tanácsadó szerve [SzMSz 2.5.2].

A képzési programok kidolgozásával kapcsolatos szakmai döntések előkészítése során az Oktatási Tanács a szakfelelősökkel, a rektorral és a tanulmányi igazgatóval kiegészülve, mint Képzési Bizottság jár el, amelynek javaslatát az oktatási rektorhelyettes a döntése meghozatala során köteles figyelembe venni [SzMSz 2.5.2.8].

Döntéshozó testületek:

A Főiskola vezető testülete a 25 fős Szenátus (Szamiti [SzMSz 2.1]), amely – élve az Nftv. 92. § (6) bekezdésének bc) pontjában az egyházi felsőoktatási intézmények részére biztosított lehetőséggel – a buddhista hagyomány alapján egy közösségi fórum, amelyben választott tagként gyakorlatilag teljes körűen személyesen jelen van a kis intézmény oktatói kara, méltányosan reprezentálva van a hallgatói képviselet és az adminisztráció. (A hallgatói delegáltak 1 éves, a többi tag 4 éves mandátummal rendelkezik.) Hivatalból kizárólag a fenntartó képviselője a Szenátusnak, a mindenkori rektor oktatóként lehet tag. A Szenátusnak nincs állandó elnöke, csak ülésenként megválasztott levezető elnöke. A Szenátus bármely kérdést napirendjére tűzhet. Ő választja a rektort, illetve a döntéselőkészítő és döntéshozó testületek oktatói és adminisztratív tagjait, közreműködik a vezető tisztviselők választásában, illetve visszahívásában.

A hallgatói ügyekben eljáró szervek közül kiemelkedő szerepe van a tanulmányi igazgató által vezetett háromtagú Hallgatói Ügyek Bizottságának (HÜB [SzMSz 2.6.1]), amely azon kívül, hogy általános első fokú ügydöntő szerv [HÁER 2.2.2], ellátja a főiskolai kreditátviteli bizottsági valamint a szociális és ösztöndíj bizottsági feladatokat is; továbbá a rektorral kiegészülve és az ő vezetésével, intézményi ERASMUS Bizottságként is funkcionál. A hallgatói fegyelmi ügyek első fokú szerve a háromtagú fegyelmi tanácsban eljáró Hallgatói Fegyelmi Bizottság (HFB [SzMSz 2.6.2]), amelynek működését a Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat határozza meg. A hallgatói másodfokú szerv a rektor által vezetett Hallgatói Jogorvoslati Bizottság (HJB [SzMSz 2.6.3]), amely háromtagú tanácsban dönt az elsőfokú szervek döntései elleni fellebbezések ügyében a HÁER 3. fejezetét képező másodfokú eljárási szabályok szerint. A rektor, valamint az oktató és nem oktató főiskolai alkalmazottak etikai ügyeiben pedig az Alkalmazotti Etikai Bizottság (AEB [SzMSz 2.7]) rendelkezik hatáskörrel.

Hallgatói Önkormányzat (HÖK [SzMSz 3.2.4]) működésének a rendjét saját Alapszabálya határozza meg. A Hallgatói Önkormányzat elnöke a Szenátus és a Főiskolai Tanács tagja. A HÖK Hallgatói Képviselete által, megválasztásának idejére delegált küldöttek részt vesznek a Szenátus, a Főiskolai Tanács, a hallgatói ügyekben eljáró szervek (2.6), a Minőségirányítási Bizottság munkájában, a felvételi vizsgabizottságokban és a tudományos diákkör szervezésében. A HK egyetértési joggal közreműködik a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat, illetve az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendje elfogadásában. A Főiskola költségvetésében a hallgatói önkormányzat képviseletének működésére elkülönített összeg felhasználásáról a HK javaslata alapján, a jogszabályok a keretek között a rektor dönt [HTJSZ 3.2.2.1.9].