Buddhista filozófia 3. (Madhjamaka)

Alapadatok
Tárgy neve: 
Buddhista filozófia 3. (Madhjamaka)
Tárgykód: 
M2-B203
Óraszám: 
15 x 90 perc
Meghirdetés féléve: 
őszi
Tárgy típusa: 
Buddhista törzsanyag
Kreditérték: 
3
Az oktatás nyelve: 
magyar
Tantárgykapcsolat, előfeltétel: 
Tantárgyért felelős oktató: 
Érvényes: 
2015 után
A tantárgy részletes leírása
A tantárgy képzésben betöltött szerepe, szakmai tartalma, elsajátításának célja: 

A tantárgy a BA képzés „Madhjamaka filozófia” tárgyának folytatása. A kurzus során az angol nyelvű másodlagos irodalom segítségével és a megfelelő páli, szanszkrit, tibeti nyelvű elsődleges forrásokból vett szemelvények közös tanulmányozásával az előadások aktív feldolgozására kerül sor.

Pedagógiai cél, elsajátítandó készségek, fejlesztett kompetenciaterület(ek): 

A kurzus a madhjamaka témakörök feldolgozása során hangsúlyt fektet a főbb indiai buddhista hagyomány-rendszerek eszméinek összehasonlító elemzésére, az azonos páli, szanszkrit fogalmak jelentésbeli különbségeinek az áttekintésére, ezáltal segítve a különböző típusú gondolkodásmódok közötti eligazodást. A szakirodalom feldolgozása és előadása egyrészt az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztésére irányul, másrészt a hallgató aktivitását, önálló véleményformálását segíti elő.

A tantárgy teljesítése alapján elvárt tudásszint: 

A madhjamaka bölcseleti rendszer, a főbb mesterek életútjának, műveinek ismerete.

A tantárgy teljesítése alapján elvárt képességek: 

Rendszerszintű gondolkodás. A hallgató képes a madhjamaka rendszer gondolatait a többi buddhista hagyományvonal eszméivel egybevetve, össszefüggéseik ben értelmezni. Fejlődik a kritikus gondolkodása, önálló véleményalkotó képessége.

Tartalom: 

A hallgató a témára vonatkozó angol nyelvű szakirodalom egyéni és közös feldolgozásával részletesen megismerkedik az indiai madhjamaka bölcseleti rendszer későbbi alosztályaival (a prászangika-, a szautrántikaszvátantrika és jógácsára-szvátantrika-mádhjamika irányzatokkal), betekintést kap ezek azonosságaiba és különbségeibe legnagyobb képviselőik (pl. Bhávavivéka, Avalókitavrata,Dnyánagarbha, Sántaraksita, Kamalasíla) művei tartalmának összehasonlító elemzésével. A különböző mesterek közötti filozófiai viták áttekintése során elmélyíti tudását az indiai episztemológiai logika jellegzetességeire és alapelveire vonatkozóan. Megismerkedik a “más-üresség” (tib. gzhan-stong) szemléletű madhjamaka hagyománnyal, amelynek keretében megismerkedik a jógácsára-madhjamaka világszemlélet főbb jellegzetességeivel is.

Az órák tartalmának meghatározása 14 alkalomra lebontva: 

1. Módszertani áttekintés, a témakörök ismertetése, a fordítandó idegen nyelvű tanulmányok és egyéb források témáinak kiosztása, rövid megbeszélése. Kötelező és ajánlott irodalmak.Tudásfelmérés.

2. A BA madhjamaka tananyag, a bölcselet és gyakorlat kulcsfogalmainak rövid átismétlése elsősorban BA írásbelik kérdéseinek közös megválaszolásával és a BA előadások rövid kivonatának átbeszélésével.

3. A madhjamaka és a többi 3 fő hagyományrendszer (szarvásztiváda/vaibhásika, szautrántika, jógácsára) az indiai buddhizmus történetében. Főbb nézetbeli különbségeik, összefüggéseik, egybevetésük. Alosztályaik, mestereik, tanítványi láncolataik.

4. Madhjamaka eszmék a Páli Kánonban. Szunnya (p. suñña, szkr. śūnya), szunnyatá (p. suññatā,sz. śūnyatā), szabháva (p. sabhāva, szkr. svabhāva) és egyéb kulcsfontosságú madhjamaka fogalmak a páli nyelvű forrásokban.

5. A szvabháva (sz. svabhāva, páli: sabhāva) fogalom jelentésének fejlődéstörténete.

6. Indiai és tibeti madhjamaka irodalomtörténet lényegre törően. A leghíresebb indiai művek (Pl. Sántidéva, Kamalasíla, Dnyánagarbha főbb írásai) rövid tartalmi áttekintése.

7. A 2 igazság jelentésének alakulása a különböző ind filozófiai iskolákban, egybevetésük a madhjamaka konvencionális (vjavahára-szatja/szamvriti-satja) és végső igazsággal (paramártha-szatja).

8. A madhjamaka rendszer alosztályainak, eltérő nézeteinek áttekintése a prászangika Csandrakírti és a szvátantrika Bhavja/Bhávavivéka filozófiai vitájának elemzésével, eredeti szanszkrit nyelvű források felhasználásával. A prászangika sajátos tételei a tibetiek szerint.

9. Az episztemológiai-logikai iskola (pl. Dignága, Dharmakírti) néhány főbb kategóriájának, ill. elvetése a madhjamaka hagyományban. Nágárdzsuna, Csandra „tézis (pratidnyá)” nélkülisége, kettős tagadás/nem állító tagadás (praszadzsja-pratisédha, tib. med-dgag) stb.

10. Néhány lényegi madhjamaka tanítás logikai érveléssel való alátámasztása a későbbi ind és tibeti mesterek által. Pl. Csandrakírti és Tsong-kha-pa az üresség két fő aspektusáról részletesen: 1.minden jelenség üressége (dharma-súnjatá) –– négy ágú érvelés (csatuskóti), a keletkezés tagadása.

11. Az előző téma folytatása: 2. a személy üressége (pudgala-súnjatá) –– a 4, 5, majd a 7 ágú érvelés kialakulása stb...

12. A madhjamaka hermeneutika eredeti források alapján, elsősorban a tibeti grub-mtha’(sziddhánta) irodalom adatainak felhasználásával.

13. A „más-üresség” (tib.gzhan-stong) szemléletű madhjamaka hagyomány kialakulása Tibetben, sajátos eszméik egybevetése az „ön-ürességet” (rang-stong) valló indiai és tibeti mesterekéivel.Táranátha, Dol-po-pa stb. Nágárdzsuna: Dharma-dhátu-sztava (A valóság tartományának dícsérete) című műve.

14. A madhjamaka és a jógácsára hagyományrendszer főbb eszméinek összehasonlító tanulmányozása.

Feldolgozandó fogalmak, szakkifejezések: 

szarvásztiváda, vaibhásika, szautrántika, jógácsára, csittamátra, vidnyánaváda, szunnya (szkr. súnja),szunnyatá (sz. súnjatá), szabháva (szkr. szvabháva), Sántidéva, Dnyánagarbha, Kamalasíla, Tsong-kha-pa, pratidnyá (tézis), kettős tagadás/nem állító tagadás (praszadzsja-pratisédha, tib. med-dgag),csatuskóti (négyágú érvelés), 4, 5, ill. 7 ágú érvelés, sziddhánta (tib. grub-mtha’) irodalom, ön-üresség(tib. rang-stong), más-üresség (tib. gzhan-stong), dharma-dhátu (a valóság tartománya), Táranátha,Dol-po-pa, triszvabháva (3 természet)

Forrás: 

pradnyápáramitá-szútrák, Nágárdzsuna: Múlamadhjamaka-káriká, Dharma-dhátu-sztava,Vigrahavjávartaní, Bhávavivéka: Pradnyápradípa, Csandrakírti: Praszannapadá, Madhjamakávatára,Sántidéva: Bódhicsarjávatára, Kamalasíla: Madhjamakálóka, Sántaraksita: Madhjamakálamkára, rJe Tsong-kha-pa: Lam-rim chen-mo, Táranátha: gZhan-stong snying-po, lCang-skya Rol-pa’i rdo-rje grub-mtha’ műve stb

Követelmények
Zárási forma: 
Kollokvium
Követelmények: 
Az órák rendszeres látogatása. Maximum 3 távollét fogadható el. A kurzus anyagának elsajátítása,számonkérés írásbeli kollokviumon. A szorgalmi időszakban egy, a kurzus anyagához kapcsolódó angol nyelvű tanulmány, ill. könyvrészlet tartalmának lényegi kivonatolása és szóbeli előadása.
Olvasmányok
Kötelező irodalom: 

1. Fenner, Peter 1990: Ontology of the Middle Way. Dordreht/Boston/London, Kluwer academic Publishers

2. Hayes, Richard 2015: Madhyamaka, The Stanford Encyclopedia of Philosophy (Spring 2015 Edition), Edward N. Zalta (ed.), URL = <http://plato.stanford.edu/archives/spr2015/entries/madhyamaka/ >

3. Ronkins, Noa 2005: The Development of the concept of sabhāva and Buddhist doctrinal thought.In: Early Buddhist Metaphysics, pp. 86-131. New York, RoutledgeCurson

4. Thakchoe, Sonam 2011. The Theory of Two Truths in India, In: The Stanford Encyclopedia of Philosophy (Summer 2011 Edition), Edward N. Zalta (ed.), URL = <http://plato.stanford.edu/archives/sum2011/entries/twotruths-india/>

5. Westerhoff, Jan 2009: Nagarjuna’s Madhyamaka, A Philosophical Introduction. Oxford, University Press

Ajánlott irodalom: 

1. Dreyfus, Georges – McClintock, Sara (eds.) 2003: The Svatantrika-Prasangika Distinction. Boston, Wisdom Publications

2. Hopkins, Jeffrey (trans.) 2007: Tāranātha: The Essence of Other-Emptiness. New York, Snow Lion Publications

3. Keira, Ryusei 2004: Mādhyamika and Epistemology. A Study of Kamalaśīla’s Method for Proving the Voidness of All Dharmas. Introduction, Annotated Translations and Tibetan Texts of Selected Sections of the Second Chapter of Madhyamakāloka. Wien, Arbeitskreis für tibetische und buddhistische Studien der Universitat Wien

4. Mathes, Klaus-Dieter 2011. : The gzhan stong model of reality, Some more material on its origin, transmission, and interpretation. In: Journal of the International Association of Buddhist Studies Vol 34. No.1-2. pp. 187–223.

5. Robinson, Richard H. 1967: Early Madhyamika in India and China. Madison, Milwaukee and London: The University of Wisconsin Press

6. Walser, Joseph 2005: Nagarjuna In Context - Mahayana Buddhism And Early Indian Culture. Columbia University Press, New York

7. Wayman, Alex 1997: Untying the Knots in Buddhism. Selcted Essays. Delhi, Motilal Banarsidass

Az ajánlott irodalom tételei személyre szabottan, ill. az érdeklődésnek, az aktuális feladatoknak megfelelően tovább bővülnek.