Buddhista filozófia 6. (Jógácsára)

Alapadatok
Tárgy neve: 
Buddhista filozófia 6. (Jógácsára)
Tárgykód: 
A2-B206
Tárgykód (esti): 
A2-E-B206
Óraszám: 
15 x 90 perc
Óraszám (esti): 
7-8 x 90 perc
Meghirdetés féléve: 
tavaszi
Tárgy típusa: 
Buddhista törzsanyag
Kreditérték: 
5
Az oktatás nyelve: 
magyar
Tantárgyért felelős oktató: 
Érvényes: 
2015 után
A tantárgy részletes leírása
A tantárgy képzésben betöltött szerepe, szakmai tartalma, elsajátításának célja: 

A jógácsára filozófia mély, átfogó megismerése.

Pedagógiai cél, elsajátítandó készségek, fejlesztett kompetenciaterület(ek): 

A kurzus során említésre kerülő gondolatok, filozófiai elméletek, stb. megismerése, mérlegelése.

A tantárgy teljesítése alapján elvárt tudásszint: 

A forrásként megjelölt jógácsára szövegek, szútrák ismerete, tartalmuk megértése, az új terminusok jelentéstartományának feldolgozása.

A tantárgy teljesítése alapján elvárt képességek: 

Az idegen nyelvű kulcsfogalmak magyar nyelven történő értelmezéséhez szükséges sajátos módszerek és eszközök ismerete.

Tartalom: 

A madhjamaka mellett a jógácsára, vagy más néven vidzsnyánaváda alkotta a mahájána buddhizmus egyik fő ágát. Közel nyolcszáz évig létezett önálló és eleven irányzatként Indiában, ugyanakkor nagy szerepet játszott a kínai és a tibeti buddhizmus kialakulásában is. A jógácsára önálló fejlődési utat bejáró, elkülönült mellékágának tekinthető a Hua Yen, tanításainak egyes elemei a korai csanban és a tantrikus buddhizmusban is továbbéltek, ezért mindezek értelmezése a jógácsára ismeretétől elválaszthatatlan. A jógácsára bölcselői forradalmasították a buddhista filozófiát, s főként az emberi elme kutatásában, működésének megértésében jutottak modern, tudományos szempontból is magas szintre. Nem véletlen, hogy a tudat kutatásával foglalkozó egyes nyugati tudósok is kezdik újra fölfedezni.

Az órák tartalmának meghatározása 14 alkalomra lebontva: 

1. Mi a jógácsára? A jógácsára jelentősége és helye a buddhista irányzatokon belül, történeti korszaka és főbb képviselői: általános bevezetés, ill. előzetes összefoglaló. Csittamátra versus vidzsnaptimárta. A jógácsára, mint buddhista fenomenológia, szubjektív idealizmus, vagy mint vagy valami egészen más? A jógácsára főbb eszméinek nyugati megközelítései.
2. A jógácsára előzményei és gyökerei I. A jógácsára szemléletmódjának előfeltételei a korai buddhizmusban, valamint néhány konkrét előzmény a Páli Kánonban (Kevatta szutta, Mahánidána szutta, Dhátuvibhanga szutta, Loka szutta, stb.) A tudat központi szerepe a korai buddhizmusban. A csitta, a manasz és a vidzsnyána fogalmai.
3. A jógácsára előzményei és gyökerei II. A námarúpa és a vidzsnyána egységének korai buddhista tana. A jógácsára kialakulása az Abhidharma-viták tükrében: a Katthá-vatthu egyes eretnek nézetei. Út a „minden csak tudat” elve felé: A buddhista elemtan finomodása, Száramati a „tudat, mint űr” metaforája. A szkandhák, mint a vidzsnyána modifikációi.
4. A dolgok létrejötte és a valóság síkjai. A függő keletkezés tanának centrális helye a buddhizmusban. A függő keletkezés jelentése(i) és jelentősége a jógácsára rendszerében. A prapancsa fogalma. Függő keletkezés és újralétesülés: Szthiramati embriológiája (Madhjanta Vibhanga) és ennek előzményei. Az „embrió”, mint metafora: a tathágatagarbha eszméjének kialakulása. A kettős függő keletkezés és a három mibenlét tana.
5. A tapasztalati világ illúzió természete. A buddhista gondolkodás fejlődése az állandótlanság (anitja) és a pillanatnyiság (ksanika) tanától a lét álomszerűségének idealista tanításáig. A dolgok illúzió-természetének tapasztalati és logikai bizonyságai Vaszubandhunál. Az illúzió-természet nyolc aspektusa a Mahájána szangrahában. A „képzelgés” (vikalpa), mint megkülönböztetés és projekció: a gondolat-beszéd érzet-adatokká és külső valósággá idegenedése.
6. Nyelv és elme, nyelv és valóság I. Az abhidharmikák terminológiai vitáitól a fogalmak önellentmondó szemantikáján (Nágardzsuna) át a nyelv teremtette világ teóriájáig: a jógácsára nyelvfilozófiájának kialakulása és előzményei. Annak fejlődése a Szandhinirmócsana szútra, a Lankávatára szútra, és a Mahájána szangraha alapján. Miként hozza létre egy dolog megnevezése annak valóság(osság)át?
7. Nyelv és elme, nyelv és valóság II. Fogalmiság, metaforák, kategóriák. A „képzelgés”, mint megnevezési aktus, ill. nyelvhasználat. Ennek alaptípusai a Mahájána szangrahában. Az egyedi és az általános jegyek szerepe a valóság kialakításában.
8. A tárház-tudat. Az álajavidzsnyána tanának kialakulása és a karma jógácsára fölfogása. A karmára és a folytonosságra vonatkozó szarvasztiváda és szautrántika magyarázatok. Az álajavidzsnyána különféle aspektusai és funkciói, és az ezek szerinti szinonimái. Tathágatagarbha és álajavidzsnyána. A bhavanga-csitta, mint az álajavidzsnyána (esetleges) théravádin adaptációja Buddhagószánál.
9. Az emlékezet kettős arca. Álajavidzsnyána és emlékezet. A vászanák jelentése és szerepe. Emlékezet és nem-tudás: a szmriti centrális szerepe pszeudo-Asvagósánál. Az „illatosítás” metaforája a jógácsára szövegekben. Szaglás és emlékezet, emlékezet és a szkandhák folytonossága, avagy: mi a gandharva? Emlékezet és éberség, az emlékezés, mint megvilágosodástényező.
10. A jógácsára elmemodellje I. Mi a vidzsnyána? A kétféle (érzékelő és észlelő) vidzsnyána megkülönböztetése a Lankávatára szútrában. A nyolc vidzsnyána rendszere és működési szisztémája. Manasz, manovidzsnyána és az énképzet kialakulása. Az Aszanga-féle „háromrészű tudat” szisztémája.
11. A jógácsára elmemodellje II. Az Aszanga-féle elmemodell Dignága-féle kidolgozása: a tudatra rátekintő tudat tana. Ennek Dharmapála ill. Hszüan-Cang általi továbbfejlesztése. Ennek egyikelméleti alapja: a tárgytapasztalás és a tudatosítás (feldolgozás) időbeni eltolódása és az emlékezés keletkezése (Vaszubandhu). Kitekintés: A tudatra rátekintő tudat gyökerei a szatipatthána gyakorlatokban, valamint a metanyelv ill. a metaszintű tudás szerepe a buddhista gondolkodásban.
12. Az Apoha elmélet. A kizárás, mint a dolgok megnevezésének alapja. Dignága és Dharmakírti az apoha-elméletről. Az apoha.-elmélet, mint a tudat (tapasztalás) természetének, működésének egy nyelvi modellje. Mondat vs szó.
13. A jógácsára praxeológiája. Mik voltak a vidzsnyánavádinok gyakorlatai? Az álomargumentum és a nyelvfilozófia gyakorlati hasznosítása. (A Mahájána Szangraha és a Lankávatára szútra alapján.) A kasina-meditációk és a jógácsára közötti kapcsolat. Az álajavidzsnyána kiiktatása.
14. Csak-tudat versus üresség: A jógácsára súnjavádin kritikája Sántidévánál és Csandrakírtinél.

Feldolgozandó fogalmak, szakkifejezések: 

madhjamaka, jógácsára, vidzsnyánaváda, mahájána, Hua Yen, tantrikus buddhizmus, Csittamátra, Vidzsnaptimárta, Fenomenológia, szubjektív idealizmus, tudat, csitta, manasz, vidzsnyána, námarúpa, Száramati, Szkandhák, függő keletkezés, prapancsa, újralétesülés, Szthiramati, Embriológiája, Tathágatagarbha, kettős függő keletkezés, három mibenlét, anitja, ksanika, Vaszubandhu, illúziótermészet nyolc aspektusa, vikalpa, Nágardzsuna, nyelvi relativizmus és Sapir-Whorf hipotézis, Partikuláris, Univerzális elemi részek, szubsztancia, Álajavidzsnyána, Manovidzsnyána

Forrás: 

Kevatta szutta, Mahánidána szutta, Dhátuvibhanga szutta, Loka szutta, Katthá-vatthu, Madhjanta Vibhanga, Mahájána szangrahá, Szandhinirmócsana szútra, Lankávatára szútra

Követelmények
Zárási forma: 
Kollokvium
Követelmények: 
A félév végén írásbeli vizsga a kurzus teljes anyagából, részben az előadások, részben a kötelező irodalom alapján.
Olvasmányok
Kötelező irodalom: 

1. Farkas Attila Márton (2007): Implikált tudás a létben. Az álajavidzsnyána egy kortárs buddhista értelmezése. Keréknyomok 2007/2: 3-29.
2. Tenigl-Takács László (1997): A jógácsára filozófiája. Budapest, Tan Kapuja.

Ajánlott irodalom: 

1. Lusthaus, Dan (2002): Buddhist Phenomenology. A Philosophical Investigation of Yogācāra Buddhism and Ch’eng Wei-shih lun, London and New York, Routledge Curzon.
2. D. T. Suzuki (1999): Studies in the Lankāvatāra Sutra. Delhi, Motilal.
3. Wood, Thomas E. (1994): Mind Only. A Philosophical and Doctrinal Analysis of Vijňānavāda. Delhi, Motilal.