A kurzus célja az alapképzésben elsajátított ismeretelméleti tudásanyag elmélyítése. Az óra bemutatja a buddhista logika történetének és a kolostori képzésben betöltött szerepét, Dignága és Dharmakírti ismeretelméletének kultúrtörténeti jelentőségét Indiában és Tibetben, és ismerteti műveiket és azok kommentárjait, továbbá e magyarázatok különböző, hermeneutikai és nyelvfilozófiai szempontból is érdekes típusait. Majd ezek beépülését a késői szintézisekbe, illetve a különböző értelmezések tibeti továbbfejlődését. A szemináriumon kiegészíti az előadásokat, az angol nyelvű szakirodalom segítségével az előadás anyagának aktív feldolgozása, illetve ezek példákkal való kiegészítése. A kurzus nagy hangsúlyt fektet a buddhista ismeretelméletnek és logikának a nyugati logikai hagyománnyal történő összevetésére, különös tekintettel a fenomenológia és a nyelvfilozófia eredményeire.
Az órákon való részvétel nem kötelező, ám a sikeres vizsga érdekében a hiányzások kiváltására ajánlott, a jegyzetben megadott különböző feladatokkal a folyamatos felkészülés.
A félév közepén egy zárthelyi dolgozat, megírása a jegyszerzés feltétele, eredménye beszámít a félév végi érdemjegybe.
- VÉGH -– AGÓCS 2008: Ismeretelmélet. TKBF jegyzete. (A 2002-es jegyzet szöveggyűjteménnyel és feladatokkal bővített, átdolgozott változata.)
- DUNNE, J.D. 2004. Foundations of Dharmakirti’s Philosophy. Boston: Wisdom. (Szemelvények)
- DREYFUS 1993: Recognizing Reality – Dharmakirti’s Philosophy and Its Tibetan Interpretations, State University of New York Press. (Szemelvények)
- FEHÉR — HORVÁTH (szerk.) 1995: Buddhista logika (Történelem és Kultúra 12.) MTA—Balassi Kiadó.
- KLEIN 1991: Knowing, Naming and Negation, Snow Lion, Ithaca.
- MATILAL, BIMAL KRISHNA – EVANS, R.D.G. (eds.) 1982. Buddhist Logic and Epistemology: Studies in the Buddhist Analysis of Inference and Language. Dordrecht: Reidel.
- WAYMAN, A. (ed.) 1999. A Milleneum of Buddhist Logic. Delhi: Motilal Banarsidass.