A tantárgy általános célja: A kurzus első féléve a Buddhának a Sutta Pitakában összefoglalt beszédeire támaszkodott, elsősorban a Majjhima Nikāya szövegeire, a fellelhető kiadott és kiadatlan autentikus magyar fordítások felhasználásával. Célja volt, hogy a hallgatók megismerhessék a legrégebben lejegyzett szövegeket, a kommentárok felhasználásával képesek legyenek annak elemzésére, feldolgozására és megértésére.

A második félév szakítani kíván a megszokott „a tanító tanít, a diák hallgat” szemlélettel, és helyére az alkotó együttműködést teszi. A szemináriumok során számítunk a diákok közreműködésére és aktív részvételére, kérdésekkel, megvitatással, párhuzamos szuttarészletek fellelésével, sőt fordítási kísérletek elkészítésével is. A hallgatók az alaptanítások ismeretében felfedezőútra indulnak a Páli Kánon betű-rengetegében, hogy olyan már lefordított vagy csak idegen nyelven elérhető szöveget találjanak, amely segít megvilágítani a Tan számukra mindeddig homályban maradt részleteit, vagy oldalfényt vetni azokra a részletekre, amelyek kontúrjai nem rajzolódnak ki eléggé határozottan.

A feltételezett képességek és tudásanyag: Az óra sikeréhez minden bizonnyal olyan diákok tevőleges részvétele szükséges, akik nem kívánnak a „hallgató” (sāvaka) szintnél megrekedni. Ehhez szükségük lesz a magyar nyelven elérhető szutták kritikai elemzésére, idegen nyelvű fordításokkal való összehasonlítás alapján, vagy saját fordítás készítésére, akár a buddhizmus valamelyik hagyományos nyelvéről, akár megbízható közvetítő nyelvről, előnyben részesítve azokat a nyelveket, ahol alternatív fordítási kísérletek állnak rendelkezésre.