A Buddha tanításait mind filozófiai mind gyakorlati oldalról összegző “enciklopédia”, a Vaszubandhu által a IV. században összeállított Abhidharmakósa keletkezési körülményeinek, szerkezetének és tartalmának a tanulmányozásával a hallgatók megismerkednek a buddhista filozófia és eszmetörténet egyik legismertebb elemző módszerével, az Abhidharmával. A vizsgálódás középpontjában a vaibhásika iskola tételei állnak, kiegészítve ezeket a szautrántika irányzat nézeteivel. Ennek a szemléletnek az ismerete képezi alapját a későbbi filozófiai irányzatok megértésének, ezért fontos, hogy a buddhista filozófiai iskolák tágabb viszonyrendszerében is elhelyezzük ezt az irányzatot. Erre lehetőséget nyújt a szanszkrit nyelvű Abhidharma-irodalom és a páli nyelvű Abhidhamma téziseinek összehasonlítása, majd a későbbiekben erre épülnek a jógácsára és madhjamaka iskolákat bemutató kurzusok is. Az Abhidharma-iskolák a hagyományos buddhista tanításokon belül a legteljesebb és a legkifinomultabb analitikus módszereket fejlesztették ki, mind pedagógiai, mind filozófiai szempontból. A tantárgy célja másodsorban ennek a filozófiai és oktatási módszernek a magyarországi bemutatása és adaptálása egy eltérő filozófiai és kulturális hagyományon kifejlődött oktatási rendszerben. A főbb témákból: Az Abhidharma-irodalom kialakulása. A mátrikák. Az abhidharma meghatározása és szerepe a buddhizmus elméletében és gyakorlatában. Vasubandhu; a buddhista filozófiai iskolák: szarvásztiváda/vaibhásika; szautrántika; madhjamaka; jógácsára; nevük jelentése; a 4 „pecsét”. A ’két igazság’, a valóság kettőssége a buddhista filozófiában: jelenségek végső (abszolút) és hétköznapi (relatív) szinten. A megismerés mérvadó forrásai. A tudás mint módszer. A jelenségek osztályozása az alapvető fogalompárok szerint az Abhidharma-rendszerben:
Szennyezett—szennyezetlen; összetett—nem-összetett; mulandó—állandó. Az öt halmaz mint az észlelés folyamatának állomásai. Az észlelés kapui: 12 ájatana. A 18 elem (dhátu). Az anyagi jelenségek atomjait alkotó tényezők: a főelemek: föld, víz, tűz, levegő.
Az órákon való részvétel nem kötelező, ám sikeres vizsga érdekében a hiányzások kiváltására ajánlott a folyamatos felkészülés. Ez lehet szóbeli: kisbeszámoló, vagy írásbeli: házi dolgozat, házi feladatok.
Rendszeres felkészülés az órákra. A félév közepén egy zárthelyi dolgozat, megírása a jegyszerzés feltétele, eredménye beszámít a félév végi érdemjegybe.
- AGÓCS 2002. Buddhista ismeretelmélet. Budapest: TKBF
- FEHÉR - SZEGEDI. - VÉGH 1999. Az Abhidharmakósa. Főiskolai jegyzet. Budapest: TKBF (kézirat)
- POROSZ 2000. A buddhista filozófia kialakulása és fejlődése a théraváda irányzatban. Budapest: TKBF
- KOMÁR LAJOS - MEIER TIBOR. 1997. Vaszubandhu: Abhidharmakósa-káriká, Abhidharmakósa-bhásja: I. Dhátunirdésa. Témavezető: Szegedi Mónika. TKBF.
- Guenther 1974: Philosophy and Psychology in the Abhidharma. Berkeley: Shambhala
- SZEGEDI. 1999. A sors szele – a tettek gyümölcse. In: Élet és Tudomány LVI/4. 112-115.p. és “A kincses emberi test”. In: Élet és Tudomány LVI/5. 136-139. P.
- SZÖPA 1995. Tibeti buddhizmus első kézből (ford. Agócs-Szegedi). Budapest: Tibet Társaság.