A tantárgy általános célja: A Buddha tanításának egyik kiemelkedő fontosságú, a gyakorlók által széles körben alkalmazott szuttája a Majjhima Nikāya 118. tanítóbeszéde, az Ānāpānasati sutta. A sutta és kommentárjai által részletesen leírt gyakorlat-sor a meditáció két egybefonódó nagy ösvénye, a samatha és vipassanā meditáció megkezdésére, gyakorlására és kiteljesítésére egyaránt alkalmas. Lehetővé teszi ezáltal, hogy gyakorlóit a tiszta megértés olyan magaslataira juttassa, ahol a valóságot torzításmentesen ismeri és látja. A ki- és belégzés éber tudatosságának gyakorlása volt a Buddha mindenapos gyakorlásának középpontjában, ezt a gyakorlat-sort végezte megvilágosodása előtt a bódhi fa alatt is.

Feltételezett tudásanyag: a gyakorlás előzetes ismereteket nem igényel, a kurzus felvételének előfeltétele nincs.

A tantárgy tartalma: A meditáció (bhāvanā). Motiváció, előkészületek a gyakorlásra. Menedékvétel, és/vagy a világi követőkre vonatkozó öt erény (sīla) megalapozása. A szeretetteljes jóindulat (mettā) felkeltése. A testhelyzet, fizikai előkészületek (nyújtó és lazító gyakorlatok).

Az ānāpānasati rész:
Az első negyed (szemlélődés a test felett): a ki- és belégzés tudatos szétválasztása, a légzés követése, a figyelem rögzítése a légzésen, a légzés minőségének megtapasztalása (rövid-hosszú, felületes-mély, durva-finom, nehéz-könnyed, egyenletes-szaggatott, gyors-lassú, párás-száraz, hűvös-meleg), a légzés útja és a teljes lélegző test (sabbakāya) megtapasztalása, a testi késztetések (kāyasaṅkhāra, azaz a ki-és belégzés) elnyugtatása.

A második negyed (szemlélődés az érzések felett): az odaszentelődés örömének (pīti) megtapasztalása, az elégedettség boldogságának (sukha) megtapasztalása, a tudati késztetések (cittasaṅkhāra, azaz a vedanā és saññā) megtapasztalása, ezek elnyugtatása.

A harmadik negyed (szemlélődés a tudat felett): a tudat (citta) megtapasztalása, felvidítása, összpontosítása, elnyugtatása.

A negyedik negyed (szemlélődés a dhammák felett): szemlélődés a mulandóság (anicca), lecsillapodás (virāga), megszűnés (nirodha), eloldódás (paṭinissagga) felett.

A satipaṭṭhāna rész:

A test mint test, az érzés mint érzés, a tudat mint tudat, a dhammák mint dhammák szemlélése.

A hét megvilágosodási tényező (sambojjhaṅga) kibontakoztatása:

A hét megvilágosodási tényező (sati, dhamma-vicaya, viriya, pīti, passaddhi, samādhi, upekkhā) kibontakoztatása a testben, érzésekben, tudatban, dhammákban.

A tisztánlátás és megszabadulás (vijjā-vimutti) kifejlesztése:

A hét megvilágosodási tényező kifejlesztése, amint az az elkülönüléstől (viveka), lecsillapodástól (virāga), megszűnéstől (nirodha) függően az eloldódáshoz (vossagga) vezet.

A tantárgy oktatása során az előkészítő és ānāpānasati részt gyakoroljuk, kitekintéssel a gyakorlás továbbfejlesztésének módjaira és lehetőségeire.