A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a buddhista ismeretelmélet (pramána) alapvető fogalmaival, a két igazság, a kétféle mérvadó megismerés, az érzékelés, a fogalomalkotás és a következtetés tanaival, valamint a kizárásos megkülönböztetés (apoha) elméletével. Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium célja a buddhista ismeretelmélet mélyebb megértése, az alapvető fogalmak feldolgozó jellegű, részletes megtárgyalása és összevetése a nyugati ismeretelméletekkel és a modern pszichológia észlelésről és fogalomalkotásról alkotott nézeteivel. Főbb témakörök: 1. Gondolkodás és megismerés. a) A misztikus tapasztalat és a fogalmi megismerés viszonya, b) Az ismeretelmélet helye a buddhista vallásfilozófiában, a logikai iskola fő képviselői és alapvető műveik. 2. Tudás, megismerés és mérvadó ismeret. 3. A mérvadó ismeret meghatározása és fajtái: a) érzékszervi észlelés, b) következtetés. 4. A létezők osztályai I. A 72 összetett, avagy feltételekhez kötött tartam (saṁskṛta-dharma) a) Formák (rūpa) :11 tartam, b) Tudat c) Tudati tényezők, d) Tudathoz nem kötött összetevő. II. A 3 nem összetett, avagy feltétlen tartam (asaṁskṛta-dharma). 5. A négy pecsét: a) Minden képződmény állandótlan, b) Ami szennyezett, az szenvedéssel jár, c) A nirvána – megnyugvás, d) Minden tartam magátlan. 6. Ok és okozat. Érvelés. A helyes érvelés, azaz a filozófiai vita alapjai. 7. A két igazság: a) A vaibhásika-iskola álláspontja, b) Az episztemológiai iskola álláspontjac) a középút (madhjamaka) iskola álláspontja. 8. Az önjegyű tárgy és az érzékelés, a) Az önjegyű tárgy ontológiája, b) Az érzékelés: 1. Érzékszervi érzékelés, 2. Elmebéli érzékelés, 3. Önmegismerő érzékelés, 4. Jógi-érzékelés. 9. A fogalomalkotás: a. Az önjegyű tárgy megítélése, b) A gondolat tárgyai. 10. A fogalmak kizárásos megkülönböztetése. 11. A negatív jelenségek: a) Az apoha-elmélet brahmanista kritikája b) Dharmakírti magyarázata: a fogalomalkotás mint kizárás, c) Sántaraksita elmélete a negatív jelenségekről. 12. Összefoglalás: A fűggő kapcsolódás (keletkezés) általános tétele: a) A függő kapcsolódás, mint átfogó keletkezéselmélet, b) A hatékonyság és a megvalósulás fogalmai.
-
Zárthelyi, házidolgozat. Az órákra folyamatosan kell készülni az előadások vonatkozó szövegrészeinek a feldolgozásával. Ehhez kapcsolódóan mindenki választ egy témát, amely szakirodalmából egy kijelölt anyagból beszámolót készít. Ez az eladáshoz illeszkedő órán kisbeszámolóként (kb. 20 perc) elhangzik, időhiány esetében írásban, házidolgozatként kerül beszámításra a félévi munka értékelésénél.
A félév folyamán tartott kisbeszámoló/házidolgozat a félév végi értékelés alapja.
Javítási lehetőség: szóbeli vizsga
Agócs Tamás: Buddhista ismeretelmélet, TKBF jegyzet, 2002.
Fehér Judit — Horváth Zoltán (szerk.): Buddhista logika (Történelem és Kultúra 12.) MTA—Balassi, Budapest, 1995.
Horváth Zoltán: A hit és a tudás az indiai és tibeti buddhista ismeretelméletbenIn.: Vallási hagyományok a kultúrák keresztútján (Történelem és Kultúra 6.) Sz.: Ecsedy Ildikó, Ferenczy Mária. Balassi Kiadó, Budapest 1990. pp 46-47.
Barrow, John D.: A semmi könyve : a nulla kialakulásától a kvantumvákuumig. [ford. Erdeős Zsuzsanna] Akkord Kiadó, Bp. 2005.
Fehér Judit: Az indiai buddhista logika rövid áttekintése. In: Magyar Filozófiai Szemle, XXXIV/5-6. Budapest, 1990. pp. 463-471.)
Héjjas Emese: Lehetséges-e megismerés? TKBF szakdolgozat.
Porosz Tibor: A buddhista filozófia kialakulása és fejlődése a théraváda irányzatban. TKBF, Bp. 2000.