Tudományos diákköri tevékenység (TDK)

Egyetemeinken és főiskoláinkon folyó hallgatói tudományos munkának, a tudományos diákköri mozgalomnak hosszú múltja, mára már félszázados történelme van. Építve a korábbi, a magyar iskolaügyben, a felsőoktatásban mélyen gyökerező önképzőköri tevékenység átörökíthető, tiszteletreméltó hagyományaira, az ötvenes évek elején a hallgatók egy részének önképzési szándéka, a minőségi képzés iránti igény, a felsőoktatási tudományos utánpótlás elősegítésének szándéka hívta életre. Olyan hagyományról van szó, amely a változó időkben, a körülötte zajló viták ellenére is mindig alapfeladatának megfelelően működött, s mindig értéket tudott felmutatni. A tudományos diákköri tevékenység a minőségi értelmiségi képzés fontos területe, a tehetséggondozás legfontosabb, legjelentősebb formája a hazai felsőoktatásban. Alapja a kötelező tananyag elsajátításán túlmutató hallgató-tanár műhelymunka, szakmai kapcsolat, amely már az alapképzés idején lehetőséget ad a hallgatóknak az önálló alkotó tevékenységre, egy-egy tématerület és az alkalmazható kutatási módszerek, eszközök mélyebb megismerésére, a kötelezőn túlmutató új ismeretek megszerzésére. Hozzájárul a hallgatók tudományos kutatói pályán való elindulásához, megtanít a kitartó munkára, s közben érvelni, vitatkozni, mások igazát megismerni, elfogadni, a felnőtt tudós nemzedéknek példát mutatva örülni más sikereinek, elért eredményeinek is. Az intézmények oktatóinak, kutatóinak pedig lehetőséget ad a diákok szakmai ismereteinek, azok alkalmazásának jobb felmérésére, a szakmai utánpótlás, a PhD képzésre jelentkezők érdemi kiválogatására. Ugyanis a TDK keretei között folyó tudományos tevékenység a doktori képzés egyik legjobb előiskolája, a doktori iskolákba való felvétel fontos feltétele.

A tudományos diákköri munka sajátos életforma hallgatónak és tanárnak egyaránt. A szakmai, tudományos sikerek mellett, vagy inkább mindezek előtt emberségre, igényességre, együttműködésre és toleranciára nevel. Tudományos alázattal, szorgos, kitartó munkával jár, de a felfedezett, segített, támogatott tehetségek élete sikeresebb, örömtelibb, tudományt előrevivő lesz. Mindez megéri a "befektetést". Mára már az ország csaknem minden felsőoktatási intézményében folyik tudományos diákköri munka. Az utóbbi időben nőtt az egyházi intézmények diákköreinek száma, és a művészeti egyetemek, karok, tanszékek bekapcsolódása is jó úton halad. Arra, hogy valóban tehetséges, kiváló képességű szakemberek kerülnek ki ezekből a tudományos diákkörökből, igen meggyőző bizonyíték, ha az MTA rendes- és levelező tagjai névsorát, az írásos bemutatkozást megnézzük. Szinte mindenki diákkörben kezdte tudományos pályafutását, itt írta első dolgozatát, köztük szép számmal olyanok, akik ma gyakori TDK témavezetők, s olyanok is, akik kiemelkedő diáktudományos tevékenységet segítő tanári munkájukért Mestertanár elismerésben részesültek.

A tudományos diákkörökben tevékenykedő legkiválóbbakkal, a tehetségekkel való foglalkozás az Oktatási Minisztérium számára is kiemelkedő, meghatározó feladat. Figyelmét, törődését mutatja – több minden mellett – a 2001. szeptember 24-én meghirdetett pályázata is, melyet a tudományos diákköri kutatási és művészeti tevékenység támogatására írt ki.

Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK)

A kétévenként megrendezésre kerülő Országos Tudományos Diákköri Konferencia, az OTDK a legkiválóbb egyetemisták és főiskolások tudományos eredményeinek bemutatási lehetősége, elismert szakemberekből, professzorokból, akadémikusokból álló bíráló bizottságok által hitelesített értékelési fórum. Az országos konferencia döntő, ez a második forduló, amelyet első fordulóként intézményi konferenciákon való válogatás előz meg, vagyis az országos rendezvényen való bemutatási lehetőség csak intézményi jelölés, továbbá az ezt követő pozitív bírálói javaslat alapján valósulhat meg. Az OTDK-kat az Országos Tudományos Diákköri Tanács az Oktatási Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia védnökségével, a felsőoktatásban érintett minisztériumok és országos hatáskörű intézmények erkölcsi, anyagi támogatásával szervezi egyre növekvő társadalmi nyilvánosság mellett. A részvétel elsősorban erkölcsi elismerés, olyan lehetőség, amely alkalmat ad a szakmai zsűri és hallgatóság előtti érvelésre, vitára, véleménycserére, tapasztalatgyűjtésre, felkészít a szakterület hazai és külföldi konferenciáin való szereplésre, a saját és mások munkájának, előadásának értékelése révén pedig megerősítést, további ösztönzést adhat a sokszor nem kis áldozatokat követelő kutatómunkához. Emellett a "felnőtt" tudósok, oktatók és kutatók hasznos találkozója, jelentős fóruma is a konferencia. Az igényes, jól szervezett szabadidős programok pedig élményt, kikapcsolódást, jó hangulatot biztosítanak a résztvevőknek.

A TDK 2001-ben ünnepelte fél évszázados születésnapját. A jubileumi, XXV. OTDK – a korábbi konferenciákhoz hasonlóan – kiemelkedő színvonalú, több mint tízezer résztvevőt és érdeklődőt befogadó tudományos rendezvény volt. A 15 szekció 276 tagozati ülésére 3065 pályamunkát neveztek be a legkiválóbb egyetemi és főiskolai hallgatók. Számos dolgozat eredményei figyelemre méltóak, nemzetközi mércével mérhetők. Ezen az országos konferencián minden eddiginél többen vettek rész és eredményesen szerepeltek határon túl tanuló magyar egyetemisták. A szekcióüléseken új színt hozott a középiskolás kutató diákok részvétele is, mely a két szervezet közötti egyre gazdagodó kapcsolatot is jelzi.

A tudományos diákköri munka folyamatosságát jelképezi, hogy a konferencia zárásakor már bejelentésre, meghirdetésre került a következő, szám szerint a XXVI. OTDK. Új színfoltja lesz az OTDK-nak, hogy a 2003-ban megtartott rendezvényeken már a művészeti képzéssel foglalkozó intézmények hallgatói is jelen lesznek.

Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT)

A tanszéki, szakterületi, kari, illetve intézményi szinten szerveződő diákkörök országos koordinálására 1973-ban jött létre az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT). Az OTDT ülések közötti folyamatos munkát, az intézményi TDK felelősökkel történő kapcsolattartást 1987 óta a Szakmai Bizottságok, az Ügyvezető Elnökség és a Titkárság működése segíti. Az OTDT célját és feladatait, valamint a működés anyagi feltételeit a legutóbbi időszakban már a felsőoktatási törvény is rögzíti. Ennek megfelelően a Tanács feladata a felsőoktatási intézményekben tudományos tevékenységet végző hallgatók és az őket támogató, segítő oktatók, kutatók szakmai képviselete, országos szintű támogatása és összefogása; a tudományos diákköri mozgalomban központi szerepet betöltő szakmai bizottságok működési feltételeinek biztosítása; az országos jellegű tudományos rendezvények, fórumok szervezése.

Az OTDT kitüntetései

Az országos konferenciákhoz kapcsolódóan kétévente a Pro Scientia Aranyérem pályázat is meghirdetésre kerül. Ennek keretében körültekintő, többlépcsős odaítélési eljárás során a kimagasló hallgatói tudományos teljesítményt elismerő kitüntetést 1989 óta minden alkalommal 45 hallgató nyerheti el. Ezzel egy időben a diáktudományos tevékenység szervezéséért, elősegítéséért, hosszú idő óta számos diák eredményes felkészítésében közreműködő, a színvonalas és sikeres tanár-diák együttműködésben megvalósuló műhelymunkáért, a tudományos iskolateremtésért 50 oktató, kutató pedig, akiket egyrészt az intézményük, másrészt az Országos Tudományos Diákköri Tanács szakmai bizottságai erre az elismerésre érdemesítenek, Mestertanár kitüntetésben részesülhet. Mindkét elismerés, kitüntetés alapja a teljes életpálya mérlegelése, a folyamatosan bizonyított tudományos teljesítmény, mestereknél pedig a tudományos iskolateremtés. Minden kitüntetési alkalommal Honoris Causa Pro Scientia Aranyérem odaítélésére és átadására is sor kerül kiemelkedő iskolateremtő professzornak, tudósnak, közéleti személyiségnek, azoknak, akik példamutatóan segítik, támogatják a felsőoktatásban tanuló fiatalok önképző tevékenységének ügyét. 2001-ben Dávid Ibolya, Göncz Árpád, Medzihradszky Kálmán és Vigh József részére ítélt oda a Tanács ilyen elismerést.

Az OTDT 2001 szeptemberében Máriás Antal Emlékérmet alapított a neves és fáradhatatlan TDK vezető professzor tiszteletére és emlékére, amelyet kétévente a nagy iskolateremtő szenior mesterek - köztük mindig egy közgazdász részére adományoz. Első alkalommal ezt az elismerést Chikán Attila, Kövér András és Ritoók Zsigmond professzorok vehették át. A jubileumi konferencia évében a jelentős szponzori támogatásnak köszönhetően 500 Jubileumi Emlékplakett is kiadásra kerülhetett, rajta a felirat: "Tudással Magyarországért".

Az OTDT kiadványai

Az OTDT kiadványai között a legismertebb a Diáktudós című időszaki kiadvány, melynek 2002-ben már XVI. évfolyama jelenik meg. Az OTDT Almanach kétévenként jelenik meg. Ez a kitüntetetteket mutatja be a konferenciák évében, s a Magyar Tudományos Akadémián rendezett ünnepi ülésre kerül kiadásra. A XXV. OTDK alkalmából jelentettük meg A magyar tudományos diákköri konferenciák fél évszázada című történeti kötetet, amely egy hosszú távú tudománytörténeti kutatás első eredménye. Jó tapasztalni, hogy közkönyvtárainkban, egyetemeink, főiskoláink könyvtáraiban ma már mindenütt keresettek és megtalálhatók ezek a kiadványok.

A tudományos diákköri konferenciák eddigi története, az elért diáktudományos sikerek, a jubileumi év eseményei reméljük nagyon sokak számára megerősítették, hogy az új évszázad új kihívásainak közepette, a tömegesedő képzés, a bevezetés előtt álló kreditrendszer időszakában is folytatódik a nagy hagyományú TDK sikertörténete. Továbbra is lesznek kiváló hallgatók, őket segítő témavezetők, iskolateremtő tanárok, a bírálatban, a zsűrik munkájában feladatot vállalók, a szervezésben közreműködők s nagyszerű támogatók a magyar egyetemisták és főiskolások legjobbjai nagy közösségének szolgálatában, hogy beteljesedjen Magyarországon a tudás társadalmának szép ígérete.

Országos Tudományos Diákköri Tanács
Titkárság – Professzorok Háza
1146 Budapest Ajtósi Dürer sor 19-21.

( 06 (1) 352-6910 4 06 (1) 352-6910
: titkar@otdt.ph.hu
: titkarsag@otdt.ph.hu
http://www.prof.iff.hu.otdt/otdt.htm