Tájékoztató a VB-s szigorlatokról (négyéves képzés) a szigorlatozni vágyóknak, az arra áhítozóknak stb.

• A Tanegységesek egy összevont szigorlatot tesznek, a Kreditesek kettőt, külön-külön filozófia és vallásbölcselet szigorlatot.
• Szigorlatot az tehet, akinek a Tanulmányi Osztály az ehhez szükséges ablakot bepecsételi a leckekönyvébe. Az előfeltételekről a TO tájékoztat.
• A Tanegységeseknek és a filozófia szigorlatot tevőknek szigorlati dolgozatot kell írni, majd szóbeli vizsgát tenni, a vallásbölcselet szigorlatot tevők csak szóbeli vizsgát tesznek. A vizsgaidőszak elején megadott határidőig le kell adni a dolgozatot, és szintén e határidőig kell mindenkinek feliratkozni a szigorlati vizsgára. (Általában a vizsgaidőszak közepe táján van a határidő és a vége felé a vizsga.)
• A végső jegy a szóbeli vizsga két tételére adott jegyből és - ahol van - az írásbeli dolgozatra adott jegyből tevődik össze.

A szigorlati dolgozat

• Otthon megírt dolgozat, terjedelme kb. 10 oldal legyen, témavezető nem kell hozzá.
• Tartalma szabadon választható a következő témakörökből, melyeket lehet kombinálni, illetve összevetni buddhista témákkal:

- keleti filozófia (nem buddhista)
- nyugati filozófia
- vallástörténet
- kultúrtörténet, filozófiai vagy vallási vonatkozással

• Témaválasztási szempontból szerencsés, ha a szerző arról ír, amiben már elmélyült, és van róla tapasztalata. Szükséges a tudományos megalapozottság és az eredeti problémafelvetés is. A dolgozat egyesítheti több kurzus anyagát is, de mindenképpen kapcsolódjon a VB-szakirányon tanultakhoz.
• Lehet esetleg a leendő szakdolgozat előzetese, ám nem egyezhet meg teljesen annak részeivel.

• Határidőig 3 nyomtatott példányban kell leadni az Erzsikénél.
• A dolgozat értékelése a szóbeli vizsgán történik.

A szigorlati vizsga

• A három különböző típusú szigorlathoz három különböző tételsor tartozik. (Ld. mellékelve.)
• A vizsgán mindenki két tételt húz, mégpedig a következő módon:

- A Tanegységesek egy tételt húznak filozófiatörténetből (I/1-20. tételek) és egyet a másik három témakör valamelyikéből (II/a/1-10, II/b/1-7, II/c/1-13. tételek)

- A filozófia szigorlatot tevők egy tételt húznak filozófiatörténetből (1-20. tétel) és egyet a filozófiai diszciplínákból (21-26. tétel). A filozófiatörténet tételekhez szövegek tartoznak, melyre alapozva kell a tételt kidolgozni. A diszciplínákra vonatkozó tételeknél az adott filozófiai ág általános problematikáját, fő kérdéseit, témáit, kulcsfogalmait kell felvázolni.

- A vallásbölcselet szigorlatot tevők egy tételt húznak vallástörténetből (I/1-16. tétel) és egyet a másik két témakör valamelyikéből (II/1-7, III/1-5. tétel)

· A vizsgán egy tétel adható vissza, és helyette egy másik kérhető, ám mindez az értékelésbe beleszámít.

Ha kérdésetek van, vagy ha valami gond adódik, szóljatok. Sikeres vizsgákat kívánva üdv: Schreiner Dénes

Vallásbölcselet szigorlati tételek

I. Vallástörténet:
1. A ősember vallási megnyilvánulásai - temetkezés, sziklafestmények és rítusok.
2. Samanizmus - világkép, a többes lélekhit, a sámánná válás és a sámán feladatkörei.
3. A tibeti bon - gShen-rab Mi-bo élete, a bon világkép és a gyur-bon vallásgyakorlat.
4. A japán sintó - Kamik, dzsindzsa, sintó kozmológia és a szertartások.
5. Hindú vallás 1 - alapvető tanítások (karma, reinkarnáció, májá, szanszára, nirvána, három guna) varna-rendszer, ásrama-rendszer, Trimúrti és az istenpanteon, vaisnavizmus,
6. Hindú vallás 2 - saivizmus, saktizmus, hindú tantra és jóga.
7. Szikhizmus - Nának Dév tevékenysége, Ádi Granth és a vallásgyakorlat.
8. Egyiptom - lélekhit, halottkultusz (Pert em heru), Ozirisz (Uszir) mítosz.
9. Mezopotámia - a sumér-akkád istenvilág, Inanna (Istar) alvilágjárása és az akkád szintézis (Enuma elis).
10. Perzsia - Zarathusztra vallása, Igaz Viráz könyve.
11. Judaizmus - Mózes vallása és a próféták kora. A Tanak és a parancsolatok (Micvót).
12. Kereszténység 1 - az Újszövetség, Jézus Krisztus és a páli teológia.
13. Kereszténység 2 - apokrif iratok és a gnósztikus irányzatok tanai.
14. Manicheizmus - Máni tevékenysége és tanai, a manicheus nagy mítosz, Béma ünnep.
15. Iszlám - Mohamed próféta és tanai, Korán (al-Qur'ān) és az 5 (arkān al-islám) + 1 pillér (ğihād).
16. Görög-római vallás

II. Keleti (kínai és indiai) filozófia:
1. Konfucianizmus - Kongzi, Mengzi, Xunzi, Dong Zhongshu, Zhu Xi, Wang Yangming
2. Taoizmus - Laozi, Zhuangzi, Huainanzi, Liezi, Tianshi, Shangqing, Lingbao
3. Kínai buddhizmus - indiai iskolák Kínában, Huayan, Tiantai, Chan, Jingtu
4. Upanisadok
5. Njája és vaisésika
6. Szánkhja és jóga
7. Védánta

III. Vallásbölcselet (vallástudomány, vallásfilozófia, vallásetnológia):
1. Az etnológia-kutatás - a terepmunka, a résztvevő megfigyelés, az antropológus feladatai.
2. Mi a vallás? - a szó etimológiája, a vallás definiálhatatlansága (M. Weber, S. F. Nadel, W. James), különböző vallás-meghatározások: a) szubsztantív, b) funkcionalista (M. Müller, H. Spencer, E. B. Tylor, E. Durkheim, M. E. Spiro, C. Geertz, J. M. Yinger).
3. A vallásetnológia alapfogalmai - animizmus, animatizmus (E. B. Tylor, R. R. Marrett), fetisizmus (Ch. de Brosses, A. Comte), totem, tabu, mana-hit, őskultusz.
4. Mítoszelméletek - G. Vico, Fr. Schelling, E. B. Tylor, B. Malinowski, E. Cassirer, Cl. Lévi-Strauss.
5. A szent és profán (R. Otto, M. Eliade), valamint a beavatás (M. Eliade).

Összevont szigorlati tételek tanegységeseknek

I. Filozófiatörténet
1. Preszókratikusok a világról 11. Leibniz a monászokról
2. Hérakleitosz az ellentmondásról 12. Berkeley az anyagról
3. Parmenidész a létezőről 13. Hume szkepszise
4. Platón az ideákról és a jóról 14. Kant a megismerhetőről
5. Arisztotelész a kategóriákról 15. Hegel az abszolút szellemről
6. Szent Ágoston a szabad akaratról 16. Kierkegaard kereszténységfelfogása
7. Szent Anzelm istenérve 17. Nietzsche az értékekről
8. Aquinói Szent Tamás öt útja 18. Wittgenstein a nyelv és a gondolkodás lehetőségeiről
9. Descartes a biztos tudásról 19. Heidegger az egzisztenciáról
10. Spinoza a szubsztanciáról 20. Az analitikus filozófia az értelmességről

II. a. Darsana
1. A hat darsana (fogalma, viszonyuk, céljuk)
2. A samsara
3. A lélek fogalomköre az egyes rendszerekben
4. A megismerés forrásai
5. Az upanisadok filozófiája
6. A nyaya
7. A vaisesika
8. A samkhya
9. A yoga
10. A vedanta

II. b. Kínai filozófia
1. Yijing - elmélete, gyakorlata, interpretációk és fordítások
2. Öt elem - Shujing Hongfan fej, Zou Yan
3. A konfuciánus klasszikusok - Kongzi, Mengzi
4. A filozofikus taoizmus - Laozi, Zhuangzi, Liezi, Huainanzi
5. Modi
6. Xunzi, Hanfeizi, legizmus
7. Kínai buddhizmus (tiantai, huayan, chan)

II. c. Vallástörténet
1. Az ősember mágikus viselkedése és a sziklarajzok vallási funkciója
2. A sumér-akkád szintézis, Gilgames eposza
3. Az egyiptomi hármas lélekhit és halottkultusz
4. Zarathustra vallási dualizmusa és a mágusok tevékenysége
5. Mezopotámia - a sumér-akkád istenvilág
6. A zsidó pátriárkák vallása, a Tóra és a próféták kora
7. Az eleusziszi misztériumok. Orpheusz és Dionüszosz kultusza
8. Jézus tanításai és az Újszövetség
9. A keresztény gnózis és a manicheizmus
10. Mohamed, a Korán és az iszlám öt pillére
11. A sámán mint mediátor és az ázsiai sámánizmus gyakorlata
12. A japán sintoizmus: a kamik, a noritók és a kodzsiki
13. A tibeti bön (Serab Mivo, a dzsol bön, khjar bön, gjur bön korszakai)

Filozófia szigorlati tételek
1. Hérakleitosz és Parmenidész, a preszókratikusok
2. Szókratész és a szofisták
3. Platón
4. Arisztotelész
5. A hellenizmus (Epikurosz, sztoa, szkepticizmus) és az újplatonizmus
6. Szent Ágoston, a patrisztika
7. Canterburyi Szent Anzelm és Aquinói Szent Tamás, a skolasztika
8. Eckhart mester és Jakob Böhme
9. F. Bacon és R. Descartes
10. B. Spinoza vagy G. W. Leibniz
11. Brit empirizmus: J. Locke vagy G. Berkeley vagy D. Hume
12. I. Kant
13. J. G. Fichte vagy F. W. J. Schelling, és G. W. F. Hegel
14. J.-J. Rousseau és K. Marx
15. B. Pascal és S. Kierkegaard
16. A. Schopenhauer
17. F. Nietzsche
18. E. Husserl, a fenomenológia
19. M. Heidegger és az egzisztencializmus
20. L. Wittgenstein és az analitikus filozófia

21. Metafizika, természetfilozófia
22. Ismeretelmélet, tudatfilozófia
23. Logika, nyelvfilozófia, tudományfilozófia
24. Esztétika: A művészet fogalma és a szépség; A mimézis és a katarzis; Elitművészet és kommersz; Alkotó, mű és befogadó; A művészet autonómiája; Művészeti ágak és műfajok
25. Etika, társadalomfilozófia, történelemfilozófia: a filozófiai antropológia alapkérdései; a szabadság kérdése; moralitás és erkölcsiség; állam és társadalom; a történelemfelfogások típusai
26. Vallásfilozófia: logikai utak Istenhez, a hit lehetséges értelmezései, a rossz problémája, Isten halála

Szövegek a tételekhez
1. Kirk-Raven-Schofield: A preszókratikus filozófusok/6. és 8. fejezet
2. Platón: Szókratész védőbeszéde
3. Platón: Az állam 505 a - 521 b
4. Arisztotelész: Metafizika XII. (L) könyv/6-10. fejezet
5. Epiktétosz: Kézikönyvecske
6. Augustinus: Vallomások XI. könyv
7. Canterburyi Anzelm: Proslogion/1-5. fejezet és Aquinói Tamás: Summa Theologiae/Második kérdés
8. Ekhart mester: Útmutató beszédek
9. Descartes: Értekezés a módszerről I-IV. rész
10. Spinoza: Etika I. rész vagy Leibniz: Monadológia
11. Locke: Értekezés az emberi értelemről II. könyv/1-8. fejezet vagy Berkeley: Hülasz és Philonusz három párbeszéde/I. vagy Hume: Tanulmány az emberi értelemről/1-5. fejezet
12. Kant: A tiszta ész kritikája/a két Előszó és a Bevezetés
13. Fichte: Első bevezetés a tudománytanba vagy Schelling: A transzcendentális idealizmus rendszere/Előszó és Bevezetés, és Hegel: Enciklopédia I./1-18.§
14. Rousseau: Értekezés a tudományokról és a művészetekről és Marx: Tézisek Feuerbachról
15. Kierkegaard: Félelem és reszketés
16. Schopenhauer: A halálról
17. Nietzsche: Így szólott Zarathustra vagy Adalék a morál genealógiájához
18. Husserl: Fenomenológia vagy A párizsi előadások
19. M. Heidegger: Mi a metafizika? vagy Lét és idő/Bevezetés
20. L.Wittgenstein: Filozófiai vizsgálódások/1-133. szakasz
A 21-26. tételekhez nincs külön megadott szöveg.