Tisztelt Cégvezető!
Tisztelettel szeretnénk tájékoztatni a 2004. január 1-jén bevezetett innovációs járulék és a szakképzési hozzájárulás lehetséges hasznosításáról. A cégek többsége az előbbi „adónemet" rendszerint az államnak utalja át. Mi minkét kötelezettséggel kapcsolatban olyan lehetőséget szeretnénk Önöknek felkínálni, mely által növelheti cége versenyképességét és munkatársai cége iránti elkötelezettségét.
Ha Ön célzottan egy arra jogosult felsőoktatási intézmény illetve annak kutatóintézete - a Kelet-Nyugat Kutatóintézet - számára utalja át az innovációs járulék és/vagy a szakképzési hozzájárulás összegét, ezért a következő szolgáltatásokat kaphatja:
I. Szervezetfejlesztési szolgáltatások
1. Változáskezelési folyamatokhoz kapcsolódó tanácsadás
2. Csapatépítés tréning
3. Dolgozói Elégedettség Felmérés (DEF)
4. Munkakörelemzés és -értékelés
5. Szellemi kiválasztási folyamat - Bér- és ösztönzési rendszer (hosszú távú) kialakítása
6. Vision Session
7. Coaching (személyes tanácsadás)
8. Vezetői magatartás etikai kódex workshop
9. Management accounting technique kialakítása
10. Transzformáció tréning - szervezetfejlesztési gyakorlat Transzformáció Játékkal (Transformation Game)
11. Crosskulturális tréning
II. Kutatási, stratégiakészítési szolgáltatások
1. Környezeti menedzsment rendszer kialakítása
2. Környezeti kockázat felmérés, a környezeti terhelés hatásvizsgálata
3. Környezeti jelentés készítése
4. Környezeti szempontú életciklus-elemzés
5. Környezeti számviteli rendszer bevezetése
6. Társadalmi felelősségvállalási (Corporate Social Responsibility) stratégia készítése
7. Társadalmi jelentés, beszámoló készítése
8. Esélyegyenlőségi kutatás, felmérés
III. Tanácsadás
1. Interkulturális tanácsadás
2. Buddhista életmód tanácsadás (Buddhist counselling)
IV. Egyéb szolgáltatások
1. Konfliktus- és stresszkezelési gyakorlatok - jógával vagy meditációval
2. Fordítás és tolmácsolás
3. Oktatás
Amennyiben Ön az innovációs járulék fejében veszi igénybe ezeket a szolgáltatásokat, akkor a szervezetfejlesztési, tanácsadói, oktatási piac átlagos kínálatához képest hatékony és kiemelkedően költségtakarékos megoldást választ.
Az innovációs járulékról
A kutatási és technológiai innovációs alapról szóló, 2003. november 10-én elfogadott 2003. évi XC. törvény értelmében a számviteli törvény (a 2000. évi C. törvény) hatálya alá tartozó gazdasági társaságok ún. innovációs járulék fizetésére kötelezettek. Ez nem vonatkozik a mikrovállalkozásokra, továbbá a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaságokra.
(Mikrovállalkozásnak minősül - az 1999. évi XCV. törvény szerint - az olyan vállalkozás, ahol a foglalkoztatottak száma tíz fő alatt van, az éves nettó árbevétel legfeljebb 700 millió forint, vagy a mérlegfőösszeg legfeljebb 500 millió forint. További feltétel, hogy a vállalkozásban az állam, illetve az önkormányzat részesedése külön-külön és együtt se haladja meg a 25 százalékot.)
A járulék alapja megegyezik az iparűzési adóéval: a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. § (1) bekezdése szerint az értékesítés nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel, ez 2006-ban 0,3 százalék.
Azok a gazdasági társaságok, amelyek kutatás-fejlesztési tevékenységet rendelnek meg egy a közhasznú minősítéssel rendelkező felsőoktatási intézményektől, akkor ennek mértékét figyelembe vehetik az innovációs járulékelőleg megállapításánál, azaz a megbízási díjak a járulék éves bruttó összegéből levonhatók és elszámolhatók kötelezettségcsökkentő tételként.
A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság
- a járulék éves bruttó összegét,
- a kötelezettségcsökkentő tételek éves összegét
- az előző összegek különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét (a járulék éves nettó összegét)
maga állapítja meg és vallja be az állami adóhatósághoz az adóévet követő év május 31-éig.
Az adóévben járulékfizetésre kötelezettnek háromhavonként előleget kell fizetni a harmadik hónapot követő hónap 20. napjáig. A járulékfizetésre kötelezettnek a járulékbevallással egyidejűleg a járulékbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra (pl. 2006. 07. 01-től 2007. 06. 30-ig) járulékelőleget kell bevallania az előlegfizetési időszakokra eső egyenlő részletek feltüntetésével.
A 2003. évi XC. törvény 5.§ (4) bekezdése szerint a járulékelőleg az adóévet megelőző adóév fizetendő járulékának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt.
Amennyiben a megrendelt kutatásfejlesztési tevékenység költsége kötelezettségcsökkentő tételként a szerződéskötés és fizetés évéről szóló bevallásban érvényesíthető, aminek elkészítési ideje a következő év május 31. napja. A fizetendő járulékelőleg összegét ez a következő éves időszakra (pl. 2007. július 1-től 2008. június 30-ig terjedő időszakra) csökkenti.
A szakképzési hozzájárulásról
2004. január 1-től hatályos az a jogszabály (2003. évi LXXXVI. Törvény, XI.14), amely szabályozza a gazdálkodó szervezetek által fizetendő szakképzési hozzájárulás (a cég éves bérköltségének 1,5%-a) felhasználási módozatait. A vállalatok ebből a keretből képezhetik dolgozóikat, illetve támogathatják azokat az egyetemi gyakorlati képzéseket és oktatásokat, amelyek munkavállalóik képzése, és így vállalatuk emberi erőforrás stratégiája szempontjából fontosak. A szakképzési hozzájárulás 33%-ából (a béralap 0,5%-ából) a vállalatok munkavállalóik bizonyos képzéseit, oktatását finanszírozhatják.
A szakképzési hozzájárulás 37,5%-ából (a béralap 0,56%-ából) a vállalat Fejlesztési Támogatási Szerződés keretein belül, eszközátadással és pénzzel támogathatja a felsőoktatási intézmények gyakorlati képzéseit, fejlesztéseit. Megtiszteltetésnek vennénk, ha vállalatuk ezzel a lehetőséggel élve támogatná intézetünket.
Ezen fizetési kötelezettségek előnyös kihasználására ajánlja fel a Kelet-Nyugat Kutatóintézet együttműködését a fent említett szolgáltatási területeken.
A Kelet-Nyugat Kutatóintézetet A Tan Kapuja Buddhista Egyház és államilag akkreditált főiskolája, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola alapította. A kutatóintézetben folyó tudományos kutatás és fejlesztés célja, hogy hozzájáruljon a mindennapok újraértékeléséhez a keleti világszemlélet alapján, választ és közérdekű megoldást kínáljon a harmadik évezred kihívásaira. Célunk többek között a keleti tudatfejlesztő és közösségépítő spirituális technikák átültetése a modern nyugati környezetbe. Jelenleg hároméves kutatóprogramot folytatunk az angliai Crucible Research Kutatócsoporttal (elsősorban buddhista módszereken alapuló) közösségfejlesztő programok kidolgozására.
Kérjük, hogy amennyiben felkeltettük érdeklődését, az érdekek kölcsönös érvényesítésén alapuló együttműködés és megállapodás előkészítése érdekében forduljon Csörgő Zoltán folyamatmenedzserhez (06-30-99-127-66, csorgo.zoltan@tkbf.hu).
Budapest, 2006. január 26.
Tisztelt Cégvezető! Tisztelettel szeretnénk tájékoztatni a 2004. január 1-jén bevezetett innovációs járulék és a szakképzési hozzájárulás lehetséges hasznosításáról. A cégek többsége az előbbi „adónemet” rendszerint az államnak utalja át. Mi minkét kötelezettséggel kapcsolatban olyan lehetőséget szeretnénk Önöknek felkínálni, mely által növelheti cége versenyképességét és munkatársai cége iránti elkötelezettségét. Ha Ön célzottan egy arra jogosult felsőoktatási intézmény illetve annak kutatóintézete – a Kelet-Nyugat Kutatóintézet - számára utalja át az innovációs járulék és/vagy a szakképzési hozzájárulás összegét, ezért a következő szolgáltatásokat kaphatja: I. Szervezetfejlesztési szolgáltatások1. Változáskezelési folyamatokhoz kapcsolódó tanácsadás2. Csapatépítés tréning 3. Dolgozói Elégedettség Felmérés (DEF) 4. Munkakörelemzés és -értékelés5. Szellemi kiválasztási folyamat - Bér- és ösztönzési rendszer (hosszú távú) kialakítása6. Vision Session7. Coaching (személyes tanácsadás)8. Vezetői magatartás etikai kódex workshop9. Management accounting technique kialakítása 10. Transzformáció tréning - szervezetfejlesztési gyakorlat Transzformáció Játékkal (Transformation Game)11. Crosskulturális tréning II. Kutatási, stratégiakészítési szolgáltatások1. Környezeti menedzsment rendszer kialakítása 2. Környezeti kockázat felmérés, a környezeti terhelés hatásvizsgálata3. Környezeti jelentés készítése 4. Környezeti szempontú életciklus-elemzés5. Környezeti számviteli rendszer bevezetése 6. Társadalmi felelősségvállalási (Corporate Social Responsibility) stratégia készítése7. Társadalmi jelentés, beszámoló készítése 8. Esélyegyenlőségi kutatás, felmérés III. Tanácsadás1. Interkulturális tanácsadás2. Buddhista életmód tanácsadás (Buddhist counselling) IV. Egyéb szolgáltatások1. Konfliktus- és stresszkezelési gyakorlatok – jógával vagy meditációval 2. Fordítás és tolmácsolás3. Oktatás
Amennyiben Ön az innovációs járulék fejében veszi igénybe ezeket a szolgáltatásokat, akkor a szervezetfejlesztési, tanácsadói, oktatási piac átlagos kínálatához képest hatékony és kiemelkedően költségtakarékos megoldást választ.
Az innovációs járulékról
A kutatási és technológiai innovációs alapról szóló, 2003. november 10-én elfogadott 2003. évi XC. törvény értelmében a számviteli törvény (a 2000. évi C. törvény) hatálya alá tartozó gazdasági társaságok ún. innovációs járulék fizetésére kötelezettek. Ez nem vonatkozik a mikrovállalkozásokra, továbbá a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaságokra.
(Mikrovállalkozásnak minősül - az 1999. évi XCV. törvény szerint - az olyan vállalkozás, ahol a foglalkoztatottak száma tíz fő alatt van, az éves nettó árbevétel legfeljebb 700 millió forint, vagy a mérlegfőösszeg legfeljebb 500 millió forint. További feltétel, hogy a vállalkozásban az állam, illetve az önkormányzat részesedése külön-külön és együtt se haladja meg a 25 százalékot.) A járulék alapja megegyezik az iparűzési adóéval: a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. § (1) bekezdése szerint az értékesítés nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel, ez 2006-ban 0,3 százalék.
Azok a gazdasági társaságok, amelyek kutatás-fejlesztési tevékenységet rendelnek meg egy a közhasznú minősítéssel rendelkező felsőoktatási intézményektől, akkor ennek mértékét figyelembe vehetik az innovációs járulékelőleg megállapításánál, azaz a megbízási díjak a járulék éves bruttó összegéből levonhatók és elszámolhatók kötelezettségcsökkentő tételként.
A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság
- a járulék éves bruttó összegét,
- a kötelezettségcsökkentő tételek éves összegét
- az előző összegek különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét (a járulék éves nettó összegét)
maga állapítja meg és vallja be az állami adóhatósághoz az adóévet követő év május 31-éig.
Az adóévben járulékfizetésre kötelezettnek háromhavonként előleget kell fizetni a harmadik hónapot követő hónap 20. napjáig. A járulékfizetésre kötelezettnek a járulékbevallással egyidejűleg a járulékbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra (pl. 2006. 07. 01-től 2007. 06. 30-ig) járulékelőleget kell bevallania az előlegfizetési időszakokra eső egyenlő részletek feltüntetésével.
A 2003. évi XC. törvény 5.§ (4) bekezdése szerint a járulékelőleg az adóévet megelőző adóév fizetendő járulékának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt.
Amennyiben a megrendelt kutatásfejlesztési tevékenység költsége kötelezettségcsökkentő tételként a szerződéskötés és fizetés évéről szóló bevallásban érvényesíthető, aminek elkészítési ideje a következő év május 31. napja. A fizetendő járulékelőleg összegét ez a következő éves időszakra (pl. 2007. július 1-től 2008. június 30-ig terjedő időszakra) csökkenti.
A szakképzési hozzájárulásról
2004. január 1-től hatályos az a jogszabály (2003. évi LXXXVI. Törvény, XI.14), amely szabályozza a gazdálkodó szervezetek által fizetendő szakképzési hozzájárulás (a cég éves bérköltségének 1,5%-a) felhasználási módozatait. A vállalatok ebből a keretből képezhetik dolgozóikat, illetve támogathatják azokat az egyetemi gyakorlati képzéseket és oktatásokat, amelyek munkavállalóik képzése, és így vállalatuk emberi erőforrás stratégiája szempontjából fontosak. A szakképzési hozzájárulás 33%-ából (a béralap 0,5%-ából) a vállalatok munkavállalóik bizonyos képzéseit, oktatását finanszírozhatják. A szakképzési hozzájárulás 37,5%-ából (a béralap 0,56%-ából) a vállalat Fejlesztési Támogatási Szerződés keretein belül, eszközátadással és pénzzel támogathatja a felsőoktatási intézmények gyakorlati képzéseit, fejlesztéseit. Megtiszteltetésnek vennénk, ha vállalatuk ezzel a lehetőséggel élve támogatná intézetünket. Ezen fizetési kötelezettségek előnyös kihasználására ajánlja fel a Kelet-Nyugat Kutatóintézet együttműködését a fent említett szolgáltatási területeken. A Kelet-Nyugat Kutatóintézetet A Tan Kapuja Buddhista Egyház és államilag akkreditált főiskolája, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola alapította. A kutatóintézetben folyó tudományos kutatás és fejlesztés célja, hogy hozzájáruljon a mindennapok újraértékeléséhez a keleti világszemlélet alapján, választ és közérdekű megoldást kínáljon a harmadik évezred kihívásaira. Célunk többek között a keleti tudatfejlesztő és közösségépítő spirituális technikák átültetése a modern nyugati környezetbe. Jelenleg hároméves kutatóprogramot folytatunk az angliai Crucible Research Kutatócsoporttal (elsősorban buddhista módszereken alapuló) közösségfejlesztő programok kidolgozására.
Kérjük, hogy amennyiben felkeltettük érdeklődését, az érdekek kölcsönös érvényesítésén alapuló együttműködés és megállapodás előkészítése érdekében forduljon Csörgő Zoltán folyamatmenedzserhez (06-30-99-127-66, csorgo.zoltan@tkbf.hu).
Budapest, 2006. január 26.
Karsai Gábor főigazgató Agócs Tamás intézetvezető
A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Kelet-Nyugat Kutatóintézet
Karsai Gábor főigazgató Agócs Tamás intézetvezető
A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Kelet-Nyugat Kutatóintézet