Idén ötödik alkalommal rendezték meg az úgynevezett „ENSZ Vészák-napot", a buddhizmus nemzetközi elismerésének ünnepét. A háromnapos rendezvénysorozatnak ezúttal Hanoi, Vietnam fővárosa adott otthont. Az ünnepélyes keretek között rendezett konferencián mintegy hatszáz szerzetesi és világi buddhista szervezet küldöttsége vett részt a világ hetven országából. A magyarországi buddhistákat a Tan Kapuja Buddhista Egyház és Főiskola háromtagú küldöttsége, Ruzsa Ferenc, Jelen János és Agócs Tamás képviselte.

A rendezvény megnyitóján a sokszínű - narancsszínű, szürke, sárga, barna, piros - szerzetesruhába bújtatott közönség, kiegészítve a világiakkal, egyperces néma felállással adózott a mjanmari és kínai természeti katasztrófák áldozatainak. Ezt követően Le Mahn That professzor, a Vietnami Buddhista Egyetem rektorhelyettese, a nemzetközi szervezőbizottság elnöke mondott nyitóbeszédet, majd Őszentsége Thich Pho Tue, a vietnami buddhista szangha legfőbb pátriárkája üdvözölte a vendégeket. Végül Nguyen Minh Triet, a Vietnami Szocialista Köztársaság államelnöke köszöntötte a nemzetközi találkozó résztvevőit.

A nemzetközi szervezőbizottság a konferenciára a következő témát jelölte ki „Hogyan járulhat hozzá a buddhizmus az igazságos, demokratikus és polgári társadalom megteremtéséhez?” Az első vezérszónoknak felkért Matthieu Ricard (francia származású tibeti-buddhista szerzetes, több nagysikerű könyv szerzője és fordítója) beszédében azt hangsúlyozta, hogy ha okosabb és jóságosabb társadalmat szeretnénk létrehozni, ahhoz először önmagunkat kell átalakítani. Saját tudatunk alakítása a legjobb, amit tehetünk a társadalom érdekében. Dharmakosajarn professzor, a bangkoki Mahácsulalonkorn Egyetem rektora, a második vezérszónok kiemelte, hogy az ENSZ céljai hasonlítanak a buddhizmus célkitűzéseihez, amennyiben a világbéke és az emberi jogok biztosítására törekszik.

Végül a Tiszteletreméltó Thich Nhat Hanh, a harmadik és legfontosabb vezérszónok arra igyekezett serkenteni a küldötteket, hogy ne csak elméletben kötelezzék el magukat az igazságos polgári társadalom megteremtése mellett, hanem a gyakorlatban is. „Meg kell változnunk ahhoz, hogy megváltoztassuk a társadalmunkat. A békekötés alapja a belső megbékélés. Belső átalakulás és gyógyulás nélkül nem lehetünk elég higgadtak és könyörületesek ahhoz, hogy szeretetteljesen szóljunk, és mélyen odafigyeljünk egymásra, és így a társadalom megváltoztatására tett erőfeszítéseink kudarcba fulladnak.” Délkelet-Ázsia viharos történelmi közelmúltjának ismeretében érthető a figyelmeztetés, de más régiók jobbító szándékú „forradalmárai” is megszívlelhetik.

A konferencia ezután hét szekcióban folytatódott: (1) Háború, konfliktus és gyógyulás buddhista szemszögből (2) A buddhizmus hozzájárulása a társadalmi igazságossághoz (3) Buddhista társadalmi elkötelezettség és fejlődés (4) Környezetvédelem: buddhista válasz a klímaváltozásra (5) Családi problémák és buddhista megoldások (6) Szimpózium a buddhista oktatásról: folyamatosság és haladás (7) Buddhizmus a digitális korban. A buddhista oktatásról szóló szekcióban tartott előadás a Tan Kapuja Buddhista Főiskoláról nagy visszhangot keltett. Az egyes témákban beérkezett előadások szövegét szekciónként külön kötetben jelentették meg a konferenciára, melyek jelenleg már a Kelet-Nyugat Kutatóintézet gyűjteményében is megtalálhatók. .

Agócs Tamás