Kutatási területek

Előirányzott kutatási területeink:

Jelenleg új koncepció kidolgozása van folyamatban...

I. BUDDHIZMUSKUTATÁS

1. A tradicionális buddhista eszmerendszer, vallásfilozófia és gyakorlat kutatása eredeti források és a még élő hagyományok tanulmányozása, megismerése révén.

2. A hagyományosan buddhista kultúrával rendelkező országok, régiók (India, Kína, Tibet, Japán stb.) történelmének, nyelveinek, műveltségének ill. mindezek fejlődésének, változásainak kutatása.

3. A buddhizmus jelenbeli általános helyzetének kutatása.

4. A buddhizmus kortárs nyugati terjedésének és interpretációinak kutatása.

II. KONSTRUKTÍV ÖSSZEHASONLÍTÓ, INTERDISZCIPLINÁRIS KUTATÁSOK
A buddhizmus alkalmazási lehetőségeinek kutatása, más szóval a buddhizmus tanításaiból, értékrendjéből, szemléletmódjából és gyakorlatából adódó válaszok keresése a jelenkori és várható társadalmi, gazdasági, kulturális és ökológiai kihívásokra. Ezen előirányzott kutatások témái, témakörei:

1. Buddhizmus és filozófia
A különféle buddhista iskolák és egyes nyugati szerzők és filozófiai irányzatok között fellelhető párhuzamok, hasonlóságok és összefüggések kutatása, valamint a buddhista bölcseletnek a nyugati filozófiai gondolkodásra kifejtett hatásainak kutatása Schopenhauertől Ernst Machon át a kortárs bölcseletig.

2. Buddhizmus és tudatkutatás
A buddhizmus hatása a kognitív tudományokra, ill. az elmefilozófiára (Francesco Varela, Joseph A. Goguen, Mark Johnson, George Lakoff, D. R. Hofstadter, stb.) és ennek visszahatása: a kognitív tudományok diskurzusainak hatása az orientalisztikára, ezen belül a buddhizmus kutatására (James H. Austen, Christopher deCharms, Paul J. Griffiths, B. Alan Wallace, W. S. Waldron, stb.). Ezek feldolgozása és megismertetése a hazai közönséggel. 

3. Buddhizmus és vallástudomány
A buddhista vallásfilozófia és a nyugati vallások (elsősorban a kereszténység) közti kapcsolatok, a buddhista-keresztény párbeszédben rejlő lehetőségek kutatása.

4. Buddhizmus és etika
A buddhista etika terminológiájának elemzése, hasonlóságai és különbségei más vallások etikai normáival. A buddhista etika lehetséges válasza aktuális kérdésekre és kihívásokra (igazságügy, emberi jogok, egészségügy, eutanázia, abortusz, biotechnológiai és genetikai tervezés, állatkínzás, stb.)

5. Buddhizmus és társadalom
A buddhizmus alkalmazási lehetőségeinek kutatása a modern társadalomtudományban, különös tekintettel a társadalmi igazságosság és a fogyasztói társadalom kritikája kérdéseire. A buddhizmus lehetséges válaszainak feltérképezése, modellezése a jelenkori és várható közeljövőbeli társadalmi kihívásokra.

6. Buddhizmus és közgazdaságtan
A schumacheri buddhista gazdálkodás alapelveinek alkalmazhatósága, középút a gyorsított gazdasági növekedés és a konzervált stagnálás között. Az erőszakmentes, szolidaritásra alapuló, és az újratermelhető erőforrásokon alapuló gazdálkodás megoldásainak tanulmányozása és megismertetése a hazai közönséggel. Ezzel összhangban a buddhista szellemiségű szervezetfejlesztés lehetőségeinek kutatása.

7. Buddhizmus és ökológia
Kapcsolatkeresés a buddhista felfogás és a környezetközpontú filozófiák között. A jelenkori ökológiai válság buddhista értelmezésének és lehetséges kezelésének (Schuichi Yamamoto, Kerry Brown, Leslie E. Sponsel, Lily de Silva, Lambert Schmithausen, stb.) kutatása és megismertetése.

8. Buddhizmus és pszichológia
Keleti és nyugati lélektani módszerek egybevetése (Erik Fromm, D. T. Suzuki, P. de Silva, Gay Watson, J. Engler, stb.), valamint a buddhista módszerek alkalmazásának megismertetése a hazai közönséggel.

9. Buddhizmus és gyógyászat
A keleti, holisztikus szemléletű gyógyászati módszerek alternatív gyógymódként történő alkalmazásának kutatása.

10. Buddhizmus és oktatástudomány
A buddhizmus alkalmazási lehetőségeinek kutatása a hazai (ill. nyugati) pedagógiában. Buddhista pedagógiai elmélet- és módszertanfejlesztés, módszertani elemek átültetésének lehetőségei, stb.