TeKi KaGyü

A Természetellenes Kilátástalanság Karmikus Gyülekezetének Kiáltványa

„Mire jó ját a lélegzetvisszafojtott meditáció? Mit néztek mereven az orrotok végén? Ostobák!
Inkább örüljetek a szahadzsa öntermészetnek és ne részegedjetek le a lét italától!”

(Szaraha)

„Mainapság a tanulók azért nem lelik föl a valóságot, mert neveken és szavakon kívül nem ismernek egyebet... Végigböngésznek különböző iratokat, spekulálnak, kalkulálnak, majd fölcsipegetnek néhány frázist, hogy azután a maguk céljára forgassák.”

(Rinzai)

Mivel az utóbbi időkben (vagy talán már a kezdetektől fogva?) számos egymásnak ellentmondó tévképzet és találgatás merült fel közösségünkkel kapcsolatban, ezért minden mibenlétünk felöl érdeklődő és nem érdeklődő számára a következőket kívánjuk kinyilvánítani, a tőlünk telhető legrövidebb és legpontosabb megfogalmazásban:

A

[1.] A Természetellenes Kilátástalanság Karmikus Gyülekezete (a továbbiakban TEKI-KAGYÜ) A Tan Kapuja Buddhista Egyház egyik alapító közössége, annak a megalakulása pillanatától integráns része, s mint ilyen, fenntartja magának a jogot az Egyházi Tanács munkájában és döntéseiben való részvételre.

[2.a.] A TEKI-KAGYÜ tagja minden olyan személy, akit a közösség annak tekint és nyilvánít. A tagnak nyilvánítás még az illető személy szándéka és tudta nélkül is megtörténhet, ugyanakkor a közösségbe nem lehet jelentkezni, mivel a TEKI-be a tagok általában beleszületnek, ez veleszületett természetük, s a tagság kinyilvánítása csupán ezen együttszületett természet felismerése a közösség más tagjai részéről.

[2.b.] A tagságnak nem előfeltétele bármely magyarországi vagy külhoni buddhista közösséghez vagy iskolához tartozás sem. Ez utóbbi oka a TEKI-KAGYÜ létszemléleti alapelveiben gyökerezik.

[3.] A TEKI-KAGYÜ tagsága három, nem hierarchikus csoportra tagozódik:

Reménytelenek (laikusok)
Bukottak (fel- és beavatott tagok)
Isteni szférában lévők (Világtól mentesek: ide tartoznak a fizikai halált átéltek és a szent őrültek)

Egyházi és világi ügyekben csak a második csoport tagjai jogosultak döntésre. A laikusok még nem teljes jogú tagok, az isteni szférába kerültek pedig már túl vannak azon, hogy szintjük alatti ügyekkel foglalkozzanak.

[4.a.] A tagság megszűnése és megszüntetése nem lehetséges, az még az illető személy fizikai halálával sem szűnik meg.

[4.b.] A kizárás fogalmát a TEKI nem ismeri, azt saját közösségéhez méltatlannak tartja. Ha valamely tag súlyosabb hibát vagy bűnt követne el, avagy világi szempontból a közösség ellen cselekszik vagy nagyon eszement, úgy őt a közösség szent őrültnek tekinti, és így az illető automatikusan az isteni szférába kerül.

[5.a.] A közösségnek rendszeres bevétele, székhelye, hivatalos körpecsétje, írásban lefektetett regulája és belső hierarchiája nincs és nem is lehet, mert az ellentétes a TEKI létszemléletével és hitelveivel.

[5.b.] Ugyanakkor a TEKI-KAGYÜ nem hivatalos, de kötelező érvénnyel használt emblémája a teknősbéka (felirat nélkül!).

[6.] A TEKI-KAGYÜ külső, világi céljai (a nem-világit lásd a Hitelvi résznél!):

  • Tevőleges részvétel A Tan Kapuja Buddhista Felsőfokú Buddhista Hittudományi Oktatóintézet oktatómunkájában és fenntartásában.

  • Az emberiség sokezeréves és legfrissebb, archaikus és modern kultúrkincseinek, mint a Dharmát számtalan felfogásban és megfogalmazásban hordozó szellemi produktumoknak az ápolása, aktuálissá tétele és terjesztése, alkotómunka formájában. (Szentiratok, különféle szövegek, versek, zeneművek, és így tovább, megalkotása vagy interpretálása.)

  • A szabadgondolkodásnak, mint a tudatot segítő és tompító dogmatikus gondolkodás, fogalmakhoz, közhelyekhez, frázisokhoz ragaszkodás kikerülésének legbiztosabb eszközét nyújtani segítségképpen bármely rászoruló számára.

  • Tevőleges részvétel az Uszó Kolostor és szellemi elvonulóhely fenntartásában, továbbá elvonulások és ünnepek szervezése.

  • A spirituális giccs és vallási bóvli üldözése mágikus és intellektuális eszközökkel.

[7.] A TEKI-KAGYÜ ügyeit senki nem intézi, mivel hivatalos ügyei nincsenek. Az éppen aktuális feladatokat az arra önként vállalkozó (vagy a közösség által kötelező érvénnyel megbízott) személy végzi. Ugyanez érvényes a Tan Kapuja Buddhista Egyház tanácsának ülésein és annak döntéseiben való részvétel lebonyolítására. Az Ügyvivő mindenkor ideiglenes, tevékenységének következményeit pedig az egész közösség viseli.

B (Hitelvi rész)

[1.] A TEKI-KAGYÜ - A Tan Kapuja Buddhista Egyház hitelvi szabályzatával teljes összhangban - az üresség- és a "csak-tudat"-tan tanításaira épülő tantrikus közösség, amely bár a világ valamennyi múltbéli, jelenlegi és eljövendő megvilágosodottját és valóban szellemi iskoláját magáénak tekinti, magához mégis a (szembetűnő hasonlóság révén) a 84 Mahásziddha mítikus személyével fémjelzett szahadzsjána vonalat érzi legközelebbinek.

[2.] A közösség - sokak számára elsőnek talán furcsának ható nevében is - a fent említett két igen jelentős szellemi áramlat új, aktuálisabb megfogalmazását akarja kifejezni:

(a) Így a "természetellenes" jelző a tudatnak az öntudatlan, ösztönöket és sorsot hordozó vak emberi természet fölé emelkedését és annak megregulázását jelenti a jógácsára alapján.

(b) A "kilátástalanság" elnevezés pedig a fogalmakon, kategóriákon, elveken - vagyis a belátás birodalmán - túli ürességre, a létezés valóságának megfogalmazhatatlanságára utal, amely is teljes összhangban áll a mádhjamika, illetve a súnjaváda alapvető létszemléletével.

[3.] A fentiekkel párhuzamosan, ám azt némileg még kiegészítve, a közösség önelnevezése kifejezésre akarja juttatni az emberi létezés alsóbb régióinak, a tudat bugyrainak állapotai, illetve létformái iránti végtelen részvétét (karuná), amely a közösség tagjainak praxisában a bódhiszattva-ideál alapján középponti helyet foglal el.

[4.] A közösség tagjai a legteljesebb mértékben egyéni utat járnak, mert a legbelső (leglényegibb) történések külsődleges eszközökkel megoszthatatlanok. Ami e személyeket közösségként köti össze, az elsősorban a hasonló viszonyulás a világhoz és a külső létezéshez. Ez mindenek előtt a gondolkodás és érzésvilág behatárolásának elutasításában, a korlátolt látásmód és magatartás elleni szellemi fellépésben, s a megrögzült - ennélfogva kirekesztő - értékrend és értékítéletek tagadásában realizálódik. Ezek motiválják a más imsertetett világi célok közös megvalósítását is.

[5.] A TEKI-KAGYÜ elvet mindennemű vallási külsőséget, mert azokat az önösség, a gőg és a vágyak sokszor nem tudatosított kiélésének, szándéktalan megnyilvánulásának tartja.

[6.] Ugyanígy elveti a közösség minden tagja a szektás vallásosság, a másokat minősítő és megítélő hamis hitbuzgalom minden megnyilatkozását.

[7.] Ugyanígy elvet mindennemű elitista gondolkodást, a szellemi törekvőket és nem-törekvőket saját önös szempontból felosztó, és ezáltal sem a buddhista, sem pedig más ezoterikus vagy exoterikus szellemi úttal össze nem egyeztethető arisztokratikus szemléletmódot. Mert ahogyan a lényegi történések nem kívül zajlanak, ugyanúgy az igazi tekintély és hierarchia sem annak másokkal való éreztetéséből, hanem a szellem kiáradó erejéből valósul meg.

[8.] A TEKI-KAGYÜ potenciális mesterként kezel minden létezőt, legyen az emberi, állati vagy egyéb létformában megjelenő lény, vagy akár személytelen jelenség, történés. Ezért egyetlen ma élő, régen meghalt vagy eljövendő személyiséget nem tekint kizárólagos tanítónak. Ez természetesen nem zárja ki a nagy emberi tanítók életének elismerését és tetteik tiszteletét.

[9.] A TEKI-KAGYÜ tagjai praxisának leglényegibb gyakorlati eleme a személyes élet indíttatásainak maradéktalan, de mindvégig tudatos beteljesítése. Mert a legtökéletesebb praxis a minden pillanatban felvállalt élet, és a teljes őszinteség önmagunkhoz. E folytonos meditáció mellett mi szükség lenne hát a mindennapi léttől különválasztott rítusokra és gyakorlatokra?

[10.] E fentieknek megfelelően áll a TEKI-KAGYÜ praxisának középpontjában a tíz tökéletesség (bódhiszattvabhúmi) elérése, különös tekintettel az odafordulás (abhimukhi), azaz részvétel és tiszta kíváncsiság, a kérdezni tudás képességére.

[11.] Minden szellemi törekvés egyetlen értelme és célja a halál tényére adandó válasz. A TEKI-KAGYÜ ezt az öntermészet felvállalásával, tudatosításával, és az ennek révén való megszabadulással kívánja megadni.

[12.] A TEKI léte a szüntelen szellemi harc tehát. Ám ez a harc természetellenes és kilátástalan, hiszen tudjuk, hogy a vallási élet elsekélyesedése és az elanyagiasult gondolkodás dominanciája nagyon is természetes és belátható folyamatok eredménye. Azonban éppen ezzel az árral való szembefordulásban jelenhet meg az ember szabadsága.

Búcsú

Végigolvastad ezt a lefolyóiratot?
Úgy döntöttél, hogy utálni fogod?
Vagy netán tetszik neked?
Te, nem vagy te sznob, Te?
Te azt hiszed, hogy bármit is számít, hogy te mit
gondolsz vagy mit érzesz?
Hogy mit okfejtesz okvetlenül?
Te azt hiszed, hogy számít ez valamit se, hogy mi mit
érzünk, érzigélünk?
Ez egy ilyen világ se?

http://www.tkbe.hu/kozosseg/teki.html