Nyitottság és érdeklődés

Szerző: 
Bialkó László Gergő

- Mi az elvárás az ide felvételizőknél?

- Nyitottság és érdeklődés. Nem várjuk el, hogy valaki buddhista legyen. Eleve nehéz definiálni, hogy mitől lesz valaki buddhista. Egyrészt van ennek egy szertartásos formája, másrészről általában az a buddhista, aki annak gondolja magát. Ez utóbbinál azonban egy érdekes kérdés az, hogy valaki hogyan buddhista. Elsősorban ugyanis azt gondoljuk buddhistának, aki gyakorló, ma Magyarországon azonban nagyon sok buddhista a hívő kategóriába tartozik. Egyre ritkább, ha valaki gyakorló, ezért ezt nem várjuk el a felvételizőktől, azt azonban igen, hogy nyitottak legyenek. 

- Kik azok, akik ide jelentkeznek?

- Három kategóriába sorolhatók azok, akik hozzánk jönnek tanulni. Az első csoportba azok tartoznak, akik valamilyen módon hátrányos helyzetűek. Számukra egyfajta menedéket jelent a főiskolai lét, vagy akár az, hogy ez egy egyházi iskola és nem olyan kritériumok vannak, mint más állami iskolában. A második kategóriába azok sorolhatók, akik valamiben tehetségesek, de a társadalomban nem találják meg a helyüket. A harmadikba pedig azok kapnak helyet, akik egzisztenciális válságban vannak, azaz látják a létezés nem kielégítő természetét és emiatt őket tényleg a létezésük miatt érdekli a buddhizmus. A Buddha tanai szerint ebből a harmadik csoportból kerülne ki az ideális tanítvány, de mi nem mehetünk el a másik két kategória mellett sem. Ezért az oktatást is úgy kell szerveznünk, hogy mind a három csoport tudjon fejlődni.

- Miután felvételt nyertek a diákok, mi lesz az elvárás feléjük? Hiszen itt tanulni is kell és nem csak meditálni, ugyanakkor érthető módon a meditációra is nagy hangsúlyt fektet az iskola.

- Négy tantárgyfelosztás alakult ki nálunk. Vannak az előadások, melyeknek az a kritériuma, hogy az illető valamilyen módon sajátítsa el azt a tudást, amit a tanár átad. Vannak aztán a szemináriumi órák, amik kiscsoportos foglalkozások. Ezeken elvileg a részvétel a fontos. Már ezek is egy picit keverten jönnek elő nálunk.) Aztán vannak a nyelvi gyakorlati órák, amik egy egészen más kategóriába tartoznak, hiszen ott nagyon sokat kell készülni egy-egy foglalkozásra. És vannak a meditációs gyakorlati órák, amelyekre nem kell készülni. Úgyhogy oktatásunkban tanulni is kell, részt is kell venni dolgokban, aktívnak is kell lenni és a meditációs órákon gyakorolni is kell. Az az elvünk, hogy kinyitjuk a Tan kapuját, ami azt jelenti, hogy megpróbáljuk felmutatni az összes létező irányzatot, sőt, az összehasonlító vallásbölcseleten belül más vallásokét is. A cél az, hogy egy olyan biztos tapasztalaton és tudáson nyugvó alapot nyújtsunk hallgatóinknak, ahol a buddhizmus nagy iskoláinak az alaptanításaival, alapgyakorlataival a diákok élő módon találkozhatnak.

- A nyelvi szakirányokon mire számíthat a jelentkező?

- A nyelvi szakirányon iskolarendszerű tanítás folyik, a különbség csak annyi, más intézményekkel összehasonlítva, hogy itt a keleti nyelvek tanításánál is prioritást élveznek a buddhista szövegek. A távlati cél az az lenne – ahogy az iskolának a hitelvi nyilatkozatában szerepel -, hogy a buddhista kánon, páli kínai, japán és tibeti minél inkább elérhető legyen magyar nyelven is.

- Mire kell figyelnie egy diáknak a diplomamunkája során?

- A szakdolgozati követelményekben az áll, hogy a választott témának valamennyire kapcsolódnia kell a buddhizmushoz, de el szoktuk fogadni azokat a dolgozatokat is, amelyek vallásbölcselet vagy filozófia témakörében születtek. Vannak szakdolgozatok nyelvi témákból, ritka azonban az olyan szakdolgozat, ami első fordítás. Ez azt jelenti, hogy szanszkritból, páliból, tibetiből vagy japánból egy első fordítást ad le a hallgató. Szóval nekünk nincs annyira megszabva a keret, mint más intézményekben, a cél viszont nyilván az, hogy a szakdolgozat kapcsolható legyen az itt tanultakhoz. 

- Ez azt jelenti, hogy különleges témákat is fel lehet dolgozni?

- Érdekessége a szakdolgozatainknak, hogy az úgymond klasszikus szakdolgozatok mellett nálunk létezik az úgynevezett Dharmadolgozat. Ez azt jelenti, hogy - mivel egyházi az intézmény – a szakdolgozó a meditációt vagy a buddhista tanításokat összeveti a saját életével, a saját tapasztalataival, saját betegségével, saját élethelyzetével és történeteivel stb.  Nyilván ez megint egy nehezen értékelhető terület, hiszen a dolgozat témája nagyon szubjektív, tehát természetesen nem várhatók el azok a fajta szakdolgozati követelmények (nyilván formai szempontból mindennek meg kell lennie), nem várható el egy olyan fajta kutatási tematika, mint például egy olyan szakdolgozatnál, amely a házastársi kapcsolatok elemzéséről szól a 18. századi Kínában. 

- Úgy tudni, hogy történnek változások a kimeneteli követelményekben is.

- A záróvizsgát annyiban pontosítottuk, hogy mivel dharmatanító diplomát kap a nálunk végzett hallgató, ezért a záróvizsgán a szakdolgozat védése mellett egy szóbeli részen is meg kell felelni. Ez tulajdonképpen az előzménye lenne annak, hogy az MA-n már egy Dharma-beszédet kell majd tartani, hiszen ha valaki Dharmatanítói diplomát kap, akkor be is kell mutatnia, hogy képes a Dharmát tanítani. A záróvizsgán tehát az MA-s hallgatónak egy rövid, tíz perces Dharmatanítást kell atrtani. Ez eddig így, ilyen formában nem volt jelen. Egyre inkább az a cél, hogy az iskola jellegzetességei szerint egy végzős képes legyen a buddhizmus alapjairól beszélni, akár egy Dharmatanítást adni, az MA-n pedig már képes legyen legalább egy alap meditációs gyakorlatot is levezetni. 

- Mit kell tudni a most induló modulrendszerről?

- A modulrendszer tulajdonképpen tantárgyak átcsoportosítását jelenti. Ennek a hátterében az áll, hogy nagyon kevés tanárunk van, mivel az állami finanszírozás radikálisan csökkent. (Ez nem csak ránk vonatkozott, hanem az összes felsőoktatási intézményre is.) Emiatt nagyban megnőtt a tanári óraterhelés, így ha a tanári létszámot elosztjuk az óraszámmal, akkor egy egészen szürreális számot kapunk. Ezért mindenképpen hatékonyabbá kell tennünk az oktatást és ennek a menetét úgy gondoltuk át, hogy a törzsanyagot a BA-n kétharmad terjedelműre vesszük (most fele-fele: törzsanyag v. szakirány). Elsőben nincsen szakirányi óra, ami azért is jó, mert így minél többet vannak együtt a diákok és létrejön egy közösség. Eddig be volt betonozva a szakirányi képzés és ez nagyon komolyan kötött minket. Olyan volt, mintha a szakirányok önálló szakok lettek volna, holott nem voltak azok, nem adnak szakképesítést. Tehát megpróbáljuk ezt a rendszert egy picit szabadabbá tenni. Ez azzal jár, hogy például létre lehet hozni különböző témákra is modulokat. Ha idejön például egy vendégoktató, akkor az ő ittlétére egy egész modult rá lehet húzni. Jelen pillanatban azonban a modulok még ugyanazok, mint a mostani szakirányok, tehát nem térünk el az akkreditációnktól. 

- Mi lehet még a TKBF-es oktatás különlegessége?

- Ami különlegessége az oktatásunknak az az, hogy mi a test-beszéd-tudat képzésére helyezzük a hangsúlyt. Nagyon szeretnénk, ha az iskolánk egyre inkább rá tudna állni az ősi háromszintű képzésre. Vannak tehát testi gyakorlatok, ülő gyakorlatok, légző gyakorlatok. A fizikai testtel végzett képzési műveletek mellett, van az elvonulás, amivel az ember az érzelmein tud túllépni és van maga az iskolai oktatás, ami maga a tanítás-tanulás. Ha ez létrejön, akkor vissza tudunk állni a Buddha által adott ősi tanítási metódusra, másrészt elég nagy lesz a különbség más intézmények oktatása és a mi oktatásunk között, hiszen máshol legnagyobb részt csak szellemi és intellektuális szinten foglalkoznak az emberi lényünk képzésével.