Szólásszabadság és ítélkezés

Szerző: 
Rába Géza

Elindult a Hir24.hu internetes portál különleges cikksorozata az Élet-Stílus rovatban, amely fontos, nehéz, olykor kényes vagy éppen fogós társadalmi és etikai kérdésekben a különféle világvallások képviselőit szólaltatja meg.

Kérdés: Mit tehet meg az internetes kommentelés és véleménynyilvánítás világában az ember, avagy ítélkezhet-e és hogyan az ön vallása szerint?

A buddhizmus tanításai szerint - hasonlóan más vallásokhoz -, a kötöttségeink, kényszereink, szenvedéseink legalapvetőbb forrása az ítélkezés. Miért is ilyen problémás az ítélkezés, hiszen mondhatnánk, hogy az embert éppen az teszi emberré, hogy képes a helyzeteket megítélni, használja az értelmét, képes dönteni. Az ítéletalkotás valóban rendelkezik a fenti minőségekkel, de az egyik fő jellegzetessége, hogy a kettősségen alapul. Ez azt jelenti, hogy van egy jelenség, egy tárgy és van egy átélő, vagy alany, aki megítéli a tárgyat. A probléma ezzel csak annyi, hogy az ítéletalkotás miatt távolság van az átélő és az általa tapasztalt tárgy között, ez a távolság automatikusan feszültséget szül a két pólus révén. A feszültség pedig helytelen cselekedeteket, a helytelen cselekedetek helytelen következményeket szülnek, azok pedig negatív érzéseket, mint amilyen a vágy, harag, kétely, gőg és féltékenység. A negatív érzelmek kötöttségeket, szenvedést eredményeznek. A kommentekre vagy úgy gondolhatunk, mint egy vélemény, ami ma talán igaz, de holnapra elfelejtjük, vagy úgy, mint ami arra jó, hogy a szenvedéseinket növeljük.

Cser Zoltán
buddhista tanító

Ha érdekel, hogy mit válaszolt erre a kérdésre a többi felekezet képviselője, KATTINTS! >>