Hol az igazság a szentírásokban?

Szerző: 
Rába Géza

Elindult a Hir24.hu internetes portál különleges cikksorozata az Élet-Stílus rovatban, amely fontos, nehéz, olykor kényes vagy éppen fogós társadalmi és etikai kérdésekben a különféle világvallások képviselőit szólaltatja meg.

Ezen a héten egy kígyómarás miatt szerencsétlenül járt, kizárólag a hitére támaszkodó, amerikai lelkipásztor esete kapcsán merült fel a következő kérdés.

Mennyire lehet, vagy kell szó szerint venni a szent szövegekben található történeteket?

A hírről először az jutott eszembe, hogy a Buddha nem véletlenül nevezte meg a tudatlanságot a szenvedésteli létforgatag egyik alapvető mozgatórugójaként. Ahogyan a Középhosszú beszédek gyűjteményének 2. szútrája írja: „Szerzetesek, a szerzetes bölcs megfontolásból elkerüli a dühöngő elefántot, a megbokrosodott lovat, a megvadult bikát, az elszabadult kutyát, a farönköt, a kígyót, a töviseket, a szakadékot, a kiásott gödröt, a faluszéli víztárolót.” Hozzátéve, hogy mindehhez elég a józan ész.

Néha persze nem lehet elkerülni a találkozást. A Buddha hagyományát követő ázsiai országok többségének területén – különösen a magányos erdei remeteségek környékén – nem ritka, hogy az alamizsnaútjára hajnalban elinduló mezítlábas szerzetes útját kígyó vagy más méreggel támadó vagy védekező állat keresztezi. A hagyomány úgy tartja, ha valaki eléggé képzett a szeretet gyakorlása terén, és szeretetteljes tudatállapotát képes lankadatlanul fenntartani és kiárasztani környezetére, akkor sem állat, sem ember nem viselkedik vele szemben ellenségesen. E tudatállapot kialakítását és fenntartását pontosan leírt és rendszeresen végzett meditációs gyakorlatokkal és védelmező recitációkkal érik el. A kígyók jóindulatát kérő védelmező recitáció először a kígyókat biztosítja a recitáló jóindulatáról, csak azután kéri a kígyók jóindulatát a saját számára. Hogy ez az elképzelés mennyire lehet eredményes, az az anyagon nehezen túltekintő modern ember számára talán kétségesnek tűnik, de hogy mégse legyen annyira idegen, gondoljunk az európai kultúrkörből csak Assisi Szent Ferenc történetére.

Farkas Pál
buddhista tanító

Ha érdekel, hogy mit válaszolt erre a kérdésre a többi felekezet képviselője, KATTINTS! >>